Forrás: iStock
Ahogy a vásárlónak, úgy az eladóknak is be kell fizetniük valamennyit a nagy közös kasszába, ha lakás adásvételére kerül a sor. Közérthető nyelven ingatlan átruházásából származó bevételről beszélünk, melynek meghatározott része az államot illeti. Nézzük a részleteket.
Az adó mértéke
2019. évi ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem után az eladónak 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetnie. Ide tartozik:
- vagyoni értékű jog visszterhes alapítása
- vagyoni értékű jog végleges átengedése
- vagyoni értékű jog megszüntetése
- vagyoni értékű jogról való végleges lemondás
Az így befizetendő adót az éves személyi jövedelemadó bevallásban kell megállapítani, és az adott évre vonatkozó SZJA-fizetési határidőig megfizetni.
Számoljunk!
Jó hír azonban, hogy az adó mértékét illetően léteznek csökkentő tételek. Az adóalap megállapítása során az értékesítésre tekintettel a vételárral szemben a korábban megszerzésre fordított összeg, az értéknövelő beruházások értéke és az átruházással kapcsolatos kiadások vehetők számba csökkentő tételként – természetesen valamennyi csak igazoltan.
És hogy mindent egy példával is szemléltessük: ha 30 millió Ft-ért adtunk el egy ingatlant, melyet korábban 25 millió Ft-ért szereztünk meg, majd felújítottuk benne a fürdőszobát 1,5 millió Ft-ért – és ezt számlákkal is tudjuk igazolni –, akkor a jövedelmünk 3,5 millió Ft lesz. Ez az adóalap, melynek 15 százaléka a NAV-ot illeti.
A jogszabály értelmében az adóalap meghatározásakor az is döntő, hogy az értékesített ingatlant mikor szerezte az eladó. Ennek megfelelően a jövedelem:
| A szerzés éve | Jövedelem a számított összeg |
| 2019. 0. év | 100%-a |
| 2018. 1. év | 100%-a |
| 2017. 2. év | 90%-a |
| 2016. 3. év | 60%-a |
| 2015. 4. év | 30%-a |
| 2014. 5. év | 0%-a |
Fontos, hogy az adó megállapításhoz való jog elévülésének határidejéig – például egy 2019. évi házeladás esetében 2025. december 31-ig – minden szerződést, igazolást, okiratot meg kell őrizni egy esetleges adóhatósági ellenőrzés esetére.
