Saját termesztésű zöldség? Nem lehetetlen!
Az 50-es évektől gyorsan fejlődő műanyagipar eredményeként a zöldséghajtatásban lehetőség nyílt műanyagból készült termesztőlétesítmények építésére. Ezeket összehasonlítva a melegágyakkal és az üvegházakkal a javukra írható a viszonylagosan kis létesítési és üzemeltetési költség. Idővel a fóliasátor tehát az üvegház költséghatékony alternatívája, ezért is látni egyre több kertben. Szaporodásuk érthető, nincs is annál jobb, amikor olyan termést eszük, amelynek nyomon követhetjük a cseperedését, amelyről pontosan tudjuk, milyen szerekkel kezeltük.
Kezdjük kicsiben!
Zsuzsa házi költségvetése
Egy hobbisátrat műanyag ívekkel (2500 Ft/db) is fel lehet állítani, pláne, ha a sátor nem több 30 nm-nél. A műanyag ívből 5 m széles sátrat lehet csinálni, kell belőle 6-8 db, ebből lesz egy 10 m hosszú sátrunk (ez már 50 nm). 10fm, 8,5 m szélességű fólia nem több 20 000 Ft-nál. Erre jön egy kis vázszerkezet, ami lehet fából, ennek ára pedig maximum 10 000 Ft.
Hobbiszinten érdemes egy kis fóliasátorral kezdeni, majd, ha a vállalkozást siker koronázza, kibővíteni a meglévőt vagy újat építeni mellé, ahogy alanyunk, Balla Zsuzsi is tette. Ő egy olyan földben mutat fel sikereket, ahol az anyagos talaj miatt abba nem is nagyon próbálkoznak zöldséget, gyümölcsöt termeszteni a helyiek. Vállalkozását kicsiben kezdte az Őrségben lévő Kondorfán, amikor Budapestet megunva hátat fordított egyébként sikeres nagyvárosi életének, illetve a reklámszakmának. Vásárolt egy darab földet és megpróbálkozott a termesztéssel, ma pedig több divatos étteremnek szállít be rukkolát, bazsalikomot, madársalátát és megannyi konyhakerti fűszernövényt. Terményeihez a magot külföldről, főleg Olaszországból rendeli. Első lépésben azt ajánlja azoknak, akik hasonlóban gondolkodnak, hogy teszteljék magunkat, kitartásukat és ha kicsiben megy a termesztés, jöhet a fóliasátor. S hogy mi a kicsi? A mikroszint. Mossunk ki egy tejfölösdobozt, szúrjuk ki az alját és vessük el benne a kívánt magot, teremtsünk számára fóliasátras körülményeket, vagyis húzzunk rá nejlonzacskót és tegyük ki az ablakpárkányra. Próbálkozásainkat könnyű siker koronázhatja petrezselyem és bazsalikom ültetése estén, ezek a növények azok, amelyeket gyakorlatilag semmi sem támad meg. Ha első lépéseinknél nem remegett meg a térdünk, jöhet az úgynevezett fűtetlen fóliasátor felállítása!
1. ALAKTAN
Először is kigondoljuk, mit termesztenénk, ahhoz választjuk ugyanis a sátrat és annak formáját. A szélcsatornás mérések és a gyakorlati tapasztalatok egyaránt a félköríves forma megépítése mellett szólnak. A félkörív alakú létesítmények fényviszonyai a szöget bezáró tetőzetű üvegházakéhoz viszonyítva 10–15%-kal jobbak. Ez a tény a téli, kora tavaszi időszakban kedvezőbb megvilágítás mellett jobb hőviszonyokat is jelent, télen pedig könnyebben lecsúszik a ráhullott hótömeg. Háromféle vázszerkezet létezik: a fóliaalagút, a fóliás hajtatóágy és a nagyméretű fóliasátor. A fóliaalagút olyan kisméretű fóliasátor, ahol a sátor szélessége 50 és 150 cm között van, magassága 40-60 cm. A fóliaalagút 50–150 cm széles, 40–60 cm magas és tetszőleges hosszúságú fóliával takart létesítmény, amely elsősorban a korai burgonya- és a dinnyeféléket termesztők körében használatos napjainkban is. A bordák egyszerű vesszőből, vastagabb drótból, esetleg erősebb műanyagból készülhetnek. A fóliás hajtatóágy 2-3 méter széles, 70-80 centiméter magas fóliasátor, míg „valódi” fóliasátorról 1,8 méteres magasság felett beszélhetünk. Vázszerkezete ez utóbbinak nyilván erősebb is, mint a hajtatóágy vagy a fóliaalagút szerkezete, szokás hozzá alapot is készíteni.
Tipp: A fóliasátrak építésiengedély-kötelesek is lehetnek. Mindenképpen tájékozódjunk a településünkön érvényes helyi szabályozásról!
2. SZERKEZETTAN
A fóliaváz lehet műanyag, acél és alumínium. Fából is készülhet a váz, ott az íveket viszont szögletes vonalak jellemzik, ami nem tesz jót a ráhúzott fólia élettartamának. A műanyag vázszerkezetek könnyűek, olcsók, viszont az instabilitás érzését adják, de nem rongálják olyan mértékben a fóliát, mint a fémvázasok. A vázra szorított fólia alapproblematikája, hogy a szél hatására meg-megcsúszik a vázon. A mozgás miatti kopás kisebb a műanyag vázak esetén, mint fémvázaknál. A fémeket betekerhetjük fóliával, így kevésbé koptatják a sátor borításául szolgáló fóliát. Az alumínium vázas fóliasátrak szerkezete könnyű, nem oxidálódik, lehet belőle akár kész vázrendszert kapni, amit egyszerűen fel lehet építeni. A harmadik a vasvázasok csoportja. A vasváz nehéz, oxidálódik, megéghet a fólia felette, de ha kiküszöböljük a problémákat stabil és örök életű építményt kaphatunk.
Tipp: Minél sűrűbben rakjuk le a fólia vázelemeket, főleg a műanyag esetén, annál stabilabb lesz a szerkezet.
3. A MÉRET A LÉNYEG
A kereskedelemben a sátor vázaként felhasználható PVC csövek 6 és 7 m-es méretben kaphatók. Vegyünk kezdetnek egy hobbi méretű fóliasátrat, hozzá 7 db hatméteres csövet bordaként elhelyezve (borda: a fóliasátor ívesen hajlított eleme; a bordák tartják a fóliapalástot) és 5 db hatméteres csövet a bordák rögzítéséhez felhasználva. A fóliasátor mérete így 6 m hosszú, 3,00-3,20 m széles és a középvonalnál kb. 2,00 m magas lesz. Minél nagyobb a fóliasátor belső légterének és alapterületének aránya (ez gyakorlatilag az átlagmagasság) annál kisebb a szabályozandó paraméterek ingadozása. Az úgynevezett nagylégterű fóliasátrakban ugyanis lassan hevül fel nappal és hűl le este a levegő, tovább tart az éjszaka folyamán felhalmozódott szén-dioxid, mint a kislégterű fóliasátrakban.
Tipp: A fóliasátor belső kialakításánál vegyük figyelembe, hogy egy középen elhelyezett úttal a felületet két olyan széles ágyást kapunk, amelyet teljes szélességben rendszeresen gondozni csak nagyon nehezen tudunk. Érdemes papíron megtervezni az ágyások kiosztását!
4. RÖVIDEN A FÓLIÁRÓL
A fóliák előnye, hogy jobban áteresztik a fényt, mint az üveg, pontosabban a fólia alatt a fény összetétele jobban hasonlít a természetes fényhez, mint az üveg alatt. Az átengedett hosszúhullámok miatt a levegő és a talaj erősebben felmelegszik, aminek következtében erős páraképződés indul meg a sátron belül. Ez a pára éjszaka a fólia belső felületén kicsapódik, gátolva a hőveszteséget. Kertészeti fóliákból számos fajta kapható, ezek vastagságban, minőségben, UV állóságban is eltérnek. Vannak 6 hónapos, 1, 2 és 3 éves fóliák. Az idő itt azt jelöli, hogy mennyi ideig bírja ki a fólia a vázon. A 6 hónapos és a 3 éves között dupla árkülönbség is lehet. Egy standard méretű 8,5×60 méteres 6 hónapos fólia tekercse nagykereskedelmi áron 80-90 ezer forint körül van, ugyanez a méret a 3 évesből 150 ezer forint. Az, hogy milyen időtartamút teszünk fel, attól függ, milyen növénykultúrára használjuk. A 3 éves például 3 évet kibír, de a fényáteresztő képessége évről évre csökken, ami csökkenti a növények hozamát is.
Tipp: Probléma, hogy a legtöbb kereskedő egészben akarja eladni a tekercset. Ha méterbe szeretnénk vásárolni majdnem kétszeres árat számolnak fel.
5. ELHELYEZÉS
A terület előkészítése során legfontosabb feladatunk, hogy teljesen vízszintes területet alakítsunk ki a leendő fóliasátor és környezetének helyén. A fóliasátrak leggyakoribb meghibásodási oka a szél okozta kár, érdemes felmérni, hogy ilyen szempontból hol a legideálisabb felállítani. Ha módunk van választani, és ha csak egy fóliaházat akarunk építeni, akkor kelet – nyugati tájolás a megfelelő, ha több sátrat párhuzamosan egymás mellé telepítünk, elkerülendő a sátrak egymást árnyékoló hatását, az észak – déli tengely javasolható. Lényeges, hogy elhelyezése olyan területen történjen, ahol a sátrat akadálytalanul éri a napfény és gyorsan átszellőztethető.
Tipp: a vízszintes felület az öntözés miatt is fontos, illetve a művelés is kevésbé fáradtságos, mint lejtős terepen.
6. A FÓLIA FELHÚZÁSA
A majdnem teljesen letaposott földet nem árt kapálógéppel újra fellazítani. Ne felejtsük el a talajt fertőtleníteni. Amennyiben fémvázzal dolgozunk, be kell vonni olyan anyaggal ami rossz hővezető. Nyáron a nagy melegben a vas átmelegszik és hősugárzóként megégeti a fóliát ami akár szakadáshoz is vezethet. A fólia, vázra való ráhúzásához legalább 2 emberre szükség van. Ez egy igen nagy figyelmet igénylő munka, amit csak szélcsendben lehet végezni, hiszen ha nem sikerül elég feszesre a borítás, akkor a szél állandóan mozgatja majd a fóliát a vázon, így a kopás miatt nem lesz hosszú életű. A fólia felerősítéséhez a két végébe hegeszteni kell egy erős zsinórt, azt a sátor mindkét végénél megfeszíteni, leerősíteni a talajba, és amikor az feszes, akkor mehet a két oldala is. És ami még fontos, érdemes leásni 40-40 cm-et a fóliából a hosszanti oldalakon.
Tipp: Kezdő fóliasátrazók szakemberrel végeztessék a feladatot, kár lenne, ha odaveszne a drága fólia.
7. SZELLŐZÉS
A sátor elejére és végére is zárható nyílásokat kell építeni. Nem elegendő kis nyílásokat képezni oldalanként, hanem lehetőleg minél nagyobb felületet tudjunk nyitni-zárni, szellőztetésre használni. A szellőztetőket célszerű minél magasabbra helyezni, hogy a fölfelé szálló forró levegőt a legkönnyebben ki tudjuk engedni a fóliasátorból. A szakirodalom szerint a szellőztetők összfelületének el kell érnie az alapterület 20-25%-át. Ennyi szükséges, hogy ventilátorok nélkül is biztosítani lehessen az optimális szintű légcserét a fóliasátrakban.
Tipp: Ha elfelejtünk szellőztetni, netán egy fagyos éjszakán lezárni a szellőztetést, oda az egész termés. Itt is fontos a körültekintés! n
Ha ügyesek vagyunk, még értékesíteni is tudjuk a termést
