Bemutatunk egy imádnivaló palkonyai vendégházat!

Három halastó ölelésében fekszik úti célunk, az egyutcás, 350 lelket számláló dél-baranyai Palkonya. A 18. században betelepített német szőlőműveseknek tetszett a hely, szőlész-borász tudásukon túl jellegzetes építészeti kultúrájukat is magukkal hozták. A község legnevezetesebb műemlék együttese a faluvégi domboldalt borító 53 présházból álló pincesor, amelyre jól rímelnek a falu házai. Palkonya érdekessége, hogy ott ma az ingatlanok fele helyileg védett műemlék. 1992-ben az önkormányzat ugyanis 52 darab 100–200 éves lakóházat nyilvánított védettnek, a benne élőket pedig a stílusjegyek megtartására és visszaállítására ösztönözte.

Takaros sváb homlokzat

Fiatalodik a falu

A cél a falukép rendezettsége, a hagyományok tisztelete volt. Sokan csatakoztak a mozgalomhoz, és ennek következménye az lett, hogy javultak az itteniek életkörülményei, nőtt a táj vonzereje, a parasztházak piaci értéke, és egyre többen kaptak kedvet a letelepedéshez. A kilencvenes évek elejére elöregedő falu demográfiailag fiatalosabbá vált, az ifjak lélekszáma megegyezik a nyugdíjasokéval, nyolcvan család pedig már életvitelszerűen Palkonyán él. Itt keresi a boldogulását a Polgár Pince, és a híres villányi borászfamília, a Gere család is üzemeltet egy vendégházat helyben. A faluban ráadásul olyannyira divatba jöttek a hagyományok, hogy hat újonnan épített családi ház is tradicionális sváb külsőt kapott. Az pedig csak hab a tortán, hogy a településen beruházó telefontársaság, gázmű-, sőt az áramszolgáltató újabban igyekszik figyelembe venni a falukép szempontjait, és vezetékeit a föld alá helyezi.

Magyar táj magyar ecsettel

Pestiek Palkonyán

A Borostyán Vendégház is a „faluképvédelmi akció” egyik példaértékű tagja. Tulajdonosai eleinte nem is errefelé, hanem a Balaton-felvidéken kerestek parasztházat. Az ő életükben is eljött az idő, amikor tudták: kell egy nyaraló. Hamar rájöttek, hogy nem az addigra felkapott Balaton-felvidék lesz a pihenőhelyük, ott ugyanis 10-15 millióért már csak konkrét romhalmazokat találtak. Ez az összeg, ha azt vesszük, hogy a házak mind lebontandók, telekárnak meglehetősen borsosak, így a fókusz érthető módon máshová került.
A házaspár egy baráti látogatás kapcsán keveredett Palkonyára 2003-ban, ahol a néhai Megyeri János bácsi házát akkor már három éve árulták. A romos, félig tégla, félig vályog parasztházat 3,2 millió Ft-ért vásárolták meg. A vételárat és a felújításra szánt összeget vendéglátónk az időközben eladott leánylakásból fedezte. Ehhez az összeghez jött ötmillió Ft Széchenyi Terv formájában jelentkező állami támogatás, amit azért kapott meg a ház, mert tulajdonosai vállalták, hogy a hagyományőrző módon felújított ingatlant vendégházként üzemeltetik. Az összeg jól jött, de az ilyesmit nem adják ingyen. „A pénzt megnyerni könnyebb volt, mint a vele járó adminisztrációt és dokumentációt elvégezni, illetve állni az ellenőrzések véget nem érő folyamát” – mondja Varjas Gabriella, aki ma nem biztos, hogy végigcsinálná ugyanezt a tortúrát.

A ház a kert felől

Vegyes konstrukció

Az ember tíz év távlatából persze szeret csak a szépre emlékezni. Arra, hogy elkészült a ház, amelyben egy ötszobás, 17 fő befogadására alkalmas, négyfürdős, hangulatos, 160 m2-es fizetővendégszállás jött létre. A szezon itt tavaszra és őszre korlátozódik, a holtszezonban pedig Budapestet maga mögött hagyva tölti szabadidejét az időközben négytagúra bővült család, amely annyira megszerette a fővárostól 2-2 és fél órányi autóútra lévő helyet, hogy évente 2-3 hónapot biztosan Palkonyán pihen. Az indoklásban, hogy miért keveredtek ilyen messzire Budapesttől, a család a csodás természeti környezetet, a klímát, Villány és Pécs közelségét említi. Vendéglátónknak egyébként nem új a ház vegyes konstrukcióban való üzemeltetése. Édesanyja Fertődön ad ki hasonló szállásokat. A kiadással kombinált saját jogú felhasználás jó megoldás. Egy ház fenntartása, pláne, ha messze van, és a család nem tud leköltözni, akkor is pénzbe kerül, amikor üresen áll, nem beszélve arról, hogy üresen az állapota is hamarabb romlásnak indul. „A ház kiadása helyi segítség nélkül nem is lenne megoldható” – mondja a tulajdonos, aki örül, hogy valakinek a faluból gondnoki munkát tud biztosítani.

Borospince

Kiskertem

A 2005-ös állapotok persze nagyon mást mutattak, mint a maiak. A kert tele volt leharcolt szőlőtőkékkel, öreg gyümölcsfákkal, ezekből két alma- és egy diófa maradt meg, a szőlőtőkék nem. A kimerült talajt újra cserélték. A család szeret kertészkedni, az új föld pedig lehetővé tette egy fűszernövénykert létesítését és néhány egyszerűbb zöldség megtermelését, mángoldot, cukkinit, paradicsomot, paprikát, padlizsánt. A földterületen majdnem százszázalékos biogazdálkodás folyik, a fű azonban nem teljesen bio, évente egyszer ugyanis kétszikű gyomirtót szórnak rá. A majdnem biogazdálkodás sem elvakult, nincs itt semmiféle tudatos ezo-öko vagy zöldszemlélet. Mindez belülről jön, ahogy a komposztálás igénye is. Ezzel kapcsolatban a háziak megfigyelték, hogy a komposzt gyűjtése után harmadára csökkent a szemetes mennyisége. A háziakra egyébként a befogadó szemlélet a jellemző. A lakás bejáratánál egy nepáli imazászló lóg, a zsinegen himbálózó négyzet alakú vásznat ugyan már jócskán kiszívta a nap, de amikor belekap a szél, megannyi imát szór szét Palkonyán.

A konyha egyben játszótér is

Költségek

A házba belépve 2003-ban dohszag volt, na meg romos állapotok, és míg a villany igen, a víz nem volt bevezetve. Akadt tehát tennivaló. A felújítás a Széchenyi-támogatással együtt 15 millió Ft-ot emésztett fel, a terveket egy helyi építész készítette, ennek ára 1,6 millió volt. A felújításban komplett tetőcsere, a tetőtér beépítése, falak megerősítése és/vagy visszabontása, padlófűtés lerakása, burkolatok lerakása, a víz bevezetése volt benne és a lépcső is ebből épült meg, a külső alaprajz és a határolófalak viszont nem változtak. A téglából rakott kerítés további 1,6 millió Ft-ot emésztett fel. Ez borsosnak tűnhet, mégis tompítja az árat, hogy ezt a fajta erődítményt csak egyszer kell megépíteni, hisz meglehetősen strapabíró. Mind a négy oldal megépítése a háziakat terhelte, hisz a telek érdekes elrendezése miatt nincs szomszéd, a kert mögött egy önkormányzati játszótér található. Márpedig Palkonyán a takaros porta alapkövetelmény. A falut svábok lakják, a külcsín egyáltalán nem mellékes körülmény. A homlokzatok ki vannak meszelve, tavasztól virág virít az ablakokban, a fű mindenhol le van nyírva, máskülönben megszólják az embert. A faluban, amelynek éke a Batthyány család építette, dzsáminak látszó körtemplom, rend van, és a műemlék imahely is olyan, mintha csak tegnap adták volna át a falu közösségének.

Nyitott tetőszerkezet

Belbecs

A ház belsejére nem húzható rá egyetlen stílus sem. Jó ízléssel kialakított, egyszerű, hivalkodásmentesség jellemzi. A központi térnek és az étkezővel kombinált konyhának nyitott tetőszerkezete van. A ház vendégeknek szánt könyvében az áll, hogy a gerendázat nem tornászgyakorlatok miatt alakították ki, sőt, kifejezetten káros lehet az egészségre három méterről leesni. Sajnos az intelem nem vicc, megtörtént esetet dolgoz fel.
A konyha IKEA, a fabútor fogantyúi egyediek, és ezek teszik érdekessé a tömeggyártásban készült bútort. Érdekes az alsó és felső szekrénysor közötti fehér csempe. Erre egy keramikusművész égette rá a négyzetlapok síkjából kiemelkedő borostyánt, ami a ház nevére utal. Érdekes ugyanitt a padlózat. A háziak vidéki parasztházra jellemző hajópadlót akartak, de az nem működött volna jól a padlófűtéssel, így egy Palkonya közeli műhelytől, a kézi vetésű téglákat és járólapokat előállító Galló téglától szerezték be azokat.

A bútorok közt borostyánmintás csempe látható

Vendégszobákból a földszinten három, a tetőtérben kettő van, amit külön kellett kialakítani. A bútorok vegyesek, van méretre gyártatott darab, van felújított asztal és sok-sok lámpa, illetve szekrény a pécsi régiségvásárból. „Ha külföldön járunk, mindig hozunk valami apróságot. Baliból kis Buddhát, Nepálból csengőt, kilincset, imazászlót, Törökországból a konyhában fellógatott gömböt, Lyonból kerámiamacskát országúti kerékpáros sisakban.” Ha egy szinttel feljebb megyünk, az ottani szobák liliputiak, a tető újjáépítésekor ugyanis a szint nem lett megemelve. A hosszanti szoba tolóajtaja a palkonyai pincéket idézi. A fenti kisebb helyiség az egyedi, méretre gyártatott nyílászárójával és a tetőszerkezettérbe nyúló gerendáival hobbitlakra emlékeztet. Az egyszerű fürdőszobák érdekessége, hogy nincs bennük zuhanytálca, vagyis van, csak jelképesen, kövekből kirakva. A Hollandiában látott jelöléssel megspórolható a zuhanykabin, ami amellett, hogy törékeny, könnyen kézben marad, márpedig ha sok és sokféle a vendég, jobb az óvatosság.

Tetőtéri szoba nem csak hobbitoknak

Tanulságok

Villányban a borok különben is hamar meghozzák a jókedvet, de nem is kell odáig menni. Palkonya is borfalu, a házaknak általában van borospincéje, a kocsma így a faluban nem működött, be is záratták. A Borostyán Vendégháznak is van saját pincéje, de abban nem pókhálókkal benőtt múlt századi borok vannak, sufniként használja a család.
A faluban jelenleg 15 vendégház üzemel. Aki itt vendégházat tart fönt, és emellett borászkodik is, e két tevékenységből már meg tud élni. Jelen esetben a borászkodás várat magára, de a vegyes modell működőképesnek bizonyult. Igaz, a ház nincs agyonreklámozva, szájhagyomány útján terjed a híre és így is szép telítettséggel üzemel anélkül, hogy a háziak borsos áron hirdetéseket vásárolnának. Jó és átveendő ötlet ugyanakkor a „helyi alapanyagokból, helyiekkel dolgoztatni” eszme. Az ember így munkahelyet teremt, és regionálisan gondolkozik. Fontos tanulság volt a ház építésénél, hogy nem érdemes megspórolni a műszaki ellenőrt. Kedvezően alakult, hogy a fővállalkozó és az ellenőr nem volt egymás ismerőse. Az építésszel hasznosnak bizonyult megcsináltatni a kiviteli tervet is. Azt a dokumentumot, amelyben az utolsó szögig le van írva, hogy mit hová kell beépíteni, ezáltal ugyanis minimálisra csökkenthető a hibák és viták lehetősége. „Konfliktusmentesen váltunk el a munkásainktól, ami azért fontos, mert az építkezés távirányítással működött, ami kész állapotában nem várt eredményt is hozott: 2005-ben a ház Baranya megye Év Lakóháza pályázatán elismerésben részesült.” n

Az ajtódísz nyugalomra int

Bútorok a pécsi antikpiacról

A felső szint terei

Az egyik vendégszoba