Élet fekete-fehérben
A telek kiválasztása egy percig sem volt vita tárgya közöttük, holott házukat sokkalta könnyebb egy nagyvárosi környezetben, mint egy kisváros utcáján elképzelni. Móni viszont gyermekkora óta dabasi lakos, s mivel párja, Pisti sem származik túl nagy településről, azt biztosan tudták, hogy nem szeretnének a főváros zajában és sűrűjében élni.
A nappali Pisti kedvenc gitárjával
Tágas terek
„Mindketten szeretjük Dabast, ráadásul itt megfizethetőbbek is az árak, mint Budapesten. Mégis könnyen eljutunk oda, ha szükséges” – mondja a háziasszony, aki örömmel meséli azt is, hogy bár a ház terveit egy Dabason közkedvelt építész álmodta meg, a belső elrendezést az ő elképzelései alapján alakították ki. A konyha-étkező helyiség nagyjából 40 négyzetméteres, mert a sűrűn vendégségbe érkező barátokat le kell tudni ültetni valahol. Móni ragaszkodott a mosókonyha és a gardróbszoba kialakításához is, de például egyetlen szabványméretű ablakot sem találni a házban, mert a benne lakók különösen szeretik a fényt. Így a falak egységét a padlótól a mennyezetig terjedő üvegfelületek bontják meg.
A konyha+étkező 40 négyzetméter
Pisti és a haverok
A kezdetekkor persze ők is csak hitel felvételével tudtak nekikezdeni az építkezésnek, amit ugyan nagyon megfontoltan tettek meg, de az azóta bekövetkező gazdasági változások őket sem kímélték. Az elején felvállalt törlesztőrészlet azóta sokszorosára nőtt, ami mára sajnos már nagyobb teherrel jár, mint amennyi örömöt a ház jelent a számukra. Végül fájó szívvel az eladása mellett döntöttek, ami azért is volt különösen nehéz lépés, mert az épületet gyakorlatilag Pisti építette fel, alkalmanként a barátai önzetlen segítségét is elfogadva.
Látkép a bejárat felől
Túl modern?
„Az építkezés természetesen így kicsit hosszabb ideig tartott, mint az szokványos, nagyjából másfél év kellett hozzá, hogy be tudjunk költözni és otthont teremtsünk a falak között. Úgy tapasztaltuk, hogy az általunk teremtett világ – az egyszerű formák, a belső tereket is jellemző lendületesség, a tágas terek és az alapvetően fekete-fehérre megálmodott színvilág – nem mindenkinek tetszik. Talán túl minimalista, túl modern, s aki szereti az őt körbevevő mintákat követni, nehezen emészt meg ennyi szabad gondolatot. De mi sosem szerettünk beállni a sorba” – meséli mosolyogva Móni, majd elárulja, hogy a házat mindezek ellenére sikerült eladniuk, s hogy már meg is kezdődött a mindössze egy utcányira felépülő új ház terveinek megálmodása és felskiccelése is.
Az egységes színvilág a fürdőszobán is végigvonul
Amit érdemes átörökíteni
A ház 160 négyzetméteréről az elmúlt évek során kiderült, hogy kettejüknek túl nagy alapterület, de a tágas tereket mindketten nagyon szeretik, így az újonnan épülő otthonuk sem lesz kisebb 100 négyzetméternél. A hatalmas ablakoknak köszönhető, világos belső tereket is mindenképpen újra szeretnék teremteni az új házban, mint ahogy a mostanira jellemző benapozottságot is. Ugyanis náluk a hálószobában kel fel a Nap, majd az esti órákban a nappali ablakainál tér nyugovóra, egész idő alatt üde fénnyel töltve meg a ház helyiségeit. A modern, egyszerű vonalakat és a tiszta, harsogástól mentes színvilágot legalább annyira szeretnék majd viszont látni, mint a nagy konyhát, a kényelmes kiszolgáló helyiségeket és – amit Móni különösen kiemel – a ház falaiba beépített, központi porszívót is.
A hálószoba
A jövőbe tekintve
Persze, amikor az ember új álmokat sző, nem állhat meg a csupasz falaknál, ezért bizakodó mosollyal fűzi hozzá: „Biztosan jó érzés lesz a következő otthonunkkal kapcsolatban is, hogy a magunk ízlését, a két kezünk munkáját láthatjuk majd benne, akárcsak itt. És persze… mi teremtjük majd otthonná, s hátha már nem csak kettesben!” n
A ház alaprajza
