A lomtalanításról hatszemközt

1. Horváth Laura: „azért váltottunk fehérre, mert ez a szín teret ad”

Radikális lakásfelújítás mellett döntött Laura, aminek indikátora az állandó rendetlenség volt. Az egykor színes lakás vezető árnyalata a fehér lett, korábban a tér hangulatát adó lakáskiegészítők java felkerült a padlásra, és oda a felújítás végeztével a tévé és a könyvek sem kerültek vissza. Utóbbiak korábban dupla sorba rendezve fogták a polcon a port, jelenleg 17 dobozban szunnyadnak a magaslatokon. A sorsuk vélhetően az lesz, hogy aprólékos szortírozás után a ma divatos, úgynevezett garage sale-eken a barátok jó áron megvehetik azokat. A stílustisztítás, a tér tehermentesítése a sok fölösleges holmitól látványos. „Probléma volt korábban, hogy mindig rendetlenség volt körülöttünk. Amikor egy tárgyat letettünk valahová, ott maradt. Ezt a rossz szokásunkat szüntettük meg a felújítással. Azért váltottunk fehérre, mert az teret ad, míg a hotel/nyaraló hangulat kialakítása az állandó rend megtartására ösztönöz minket”– húzza alá Laura.

2. Illényi Katica: „haszontalan tárgyaktól nem kapok levegőt”

Katica 9 évvel ezelőtt párja lakásába költözött, ahol fehérek voltak a falak, ami vendéglátónk számára rideg, kórház hangulatúnak tetszett, érkezésekor igyekezett ezt felszámolni. „Mindent átfestettem, sárgára, barack színűre, mert az érzetre olyan, mintha mindig sütne a nap. A lakásban elég kevés a díszítő jellegű tárgy. Ezek idegesítenek, nincs rájuk szükségem, ezért egyszer megfogtam a jó részüket, az ajándék mini hegedűket, a katicagyűjteményemet és elajándékoztam az egészet. Azt érzem, hogy a kis mütyüröktől, haszontalan tárgyaktól nem kapok levegőt. Egyszer olvastam egy feng-shui könyvet, ami sokat változtatott a világlátásomon. Ebben az állt: gondolj az egyik fiókodra és mondd meg mi van benne, ugye nem tudod? Én sem tudtam, aztán a nagy részüktől megszabadultam, de, ha ma költöznöm kellene, most is itt hagynám a lakás felét. A fölösleges tárgyak a feng-shui szerint csak viszik az energiát, és ezzel maximálisan egyetértek”.

Illényi Katica

3. Bacsó Bori: „kevesen tudnak kezdeni valamit a tárgyakhoz való kötödésükkel”

„Lakberendezőként is dolgozom, de ma már költözéseken is vállalok munkát, mint szelektor. Bepakolok-kipakolok, közben szelektálok. Sok minden megy a kukába ilyenkor, ruhák, a konyhai eszközöknek legalább a fele, évtizedes fakanál, elforgácsolódott műanyag tálak. Kellek ide, mert kevesen tudnak kezdeni valamit a tárgyakhoz való kötödésükkel. Azt szoktam mondani, hogy a ruha, amit 2 nyár és 2 tél alatt nem vettünk fel, az nem kell, mehet a szemétbe vagy jótékony célra.

A költözés egyébként nehéz ügy.Az egy trauma, olyan, mint egy haláleset, pláne, ha az ember sok éven keresztül lakott egy helyen. A költözést a lehető legkomfortosabban kell intézni. Minden alól mentesíteni kell az ügyfelet. Általában ebben, a szelektálásban és az új otthon kialakításában segítek, ahová személyem a garancia rá, hogy kevesebb dobozzal érkezünk, mint ahogy azt a megbízó eredetileg eltervezte”. n