Forrás: Getty
1. A fa él – és reagál
Ha van otthonodban fa padló, bútor, esetleg lambéria, figyeld meg: magas páratartalomnál a fa megduzzad, alacsonynál pedig zsugorodik. Ez nem csak kellemetlen nyikorgást jelent, hanem repedéseket, hézagokat is. A legrosszabb, hogy ez nem egy egyszeri sokk, hanem egy állandó ciklus, ami idővel tönkreteheti a legszebb darabokat is.
2. A penész nem esztétikai kérdés
Nedvesség és zárt tér együtt annyit tesz, hogy penész. Ha párásodik az ablak, az már figyelmeztetés. De a baj ott kezdődik, amikor a nedvesség bejut a falba vagy a szigetelésbe. Onnan nehéz kiűzni – és költséges is. Egy alapos penészmentesítés több százezer forintba is kerülhet. Plusz a levegőminőség sem lesz a legjobb, ha valahol van penész a lakásban.
3. A festék nem szereti a szárazságot
Túl alacsony a páratartalom? Akkor a falak szó szerint kiszáradnak. A festék lepereg, a gipszkarton pedig megrepedezhet. És akkor jöhet a következő kör a festékszaküzletben – megint. A túl magas páratartalom pedig hólyagos festéket okozhat. Ha pedig ezek a szélsőségek váltják egymást, a falaknak mindig lesz valami gondja.
4. És persze a számlák
A magas páratartalom egyenlő a meleg érzettel, így még magasabbra állítod a légkondit. Egy túlzottan párás lakás hűtése 5-15%-kal is megdobhatja az éves energiafogyasztást. És ezt pontosan érezni fogod a rezsin is.
Mit tehetsz?
– Vegyél egy higrométert, ami a levegő páratartalmát méri. Egy analóg eszköz nem nagy beruházás, de legalább pontosan tudni fogod, mi a helyzet a lakásodban pára szempontból.
– Ne manuálisan használd a ventilátort. Az automata mód sokkal hatékonyabban kezeli a nedvességet.
– Nézd át a nyílászárókat. Van egy kis hézag a keretnél? Elég ahhoz, hogy kintről beengedd a párát. Egy kis szigetelőcsík csodákra képes.
A páratartalom nem látható – de az eredményei nagyon is azok. Szóval érdemes odafigyelni, mielőtt a lakásod szó szerint magától „lélegezni” kezd.
