Lakásergonómia a tervező szemével - Interjú Scholtz Gábor építésszel

– Az ügyfelekkel való első találkozásnál mi derül ki elsőként?
– Az, hogy az emberek hatalmas házakban gondolkodnak. Amikor ismertetik a terveiket, leírják, milyen és mekkora helyiségeket terveznek. A megrendelőim gyakran 60 nm-es nappalit, 38 nm-es szülői hálót, 20 nm-es dolgozószobát vizionálnak. A számokat  feljegyzem, felszorzom a négyzetméterárral és kijön, hogy a ház kétszer annyiba kerülne, mint amekkora a rendelkezésre álló összeg.
– Ez nyilván sokat módosít az eredeti terven.
– Igen, de nem csak a pénz miatt mondom, hogy nem érdemes ekkora területtel kalkulálni. Az óriási terekben szétszóródik a család, elvész az intimitás. Most feleakkora házban lakom, mint amit korábban megálmodtam és meg is építettem magamnak. Nem bútorokkal nehéz berendezni egy házat, sőt, a fűtésszámlára is össze lehet rakni a pénzt: lélekkel nehéz megtölteni a hatalmas tereket. Amikor a 60 nm-es nappaliban a 3 éves gyerekem eltűnt, a két nagyobbik pedig úgy tudott elvonulni a házban, hogy órákig nem láttam őket, illetve amikor a kanapét közelebb kellett húznunk a fotelekhez, hogy értsük, amit a vendégeink mondanak, úgy éreztem, nem ez a jó irány. Jelenleg a feleségemmel és négy gyerekünkkel egy 102 négyzetméteres házban lakunk, ami nem sok, de legalább együtt a család.
– Az eltúlzott számokat már mondta, ismertetné a lakóterek reális méretét?
– A nappali 35 négyzetméter. Nagyobb nem indokolt, csak akkor, ha az illető hangversenyzongorát akar behelyezni a térbe. A hálónak elég 12-14, a fürdőnek 6-7 négyzetméter, a konyhának 10, az étkezőnek 12-14, a kamrának 2, a vécének pedig 1,5 négyzetméter.
– Amikor elkezd tervezni egy házat, mit rajzol meg először?
– Különös módon a garázst helyezem el először, mert annak a legnagyobb a mérete a ház többi helyiségéhez képest. Geometriája kötött, nem lehet kifli, háromszög alakú és nem lehet bele oszlopot tenni. Gyakorlatilag van egy doboz a házban, szinte e köré kell alakítani minden mást.
– Mit kell tudni erről a dobozról?
– Azt, hogy a magassága hivatalosan 220 centiméter, ám jó, ha ennél nagyobb, mert ez a  tetőcsomagtartós autóknál okozhat problémát annak ismeretében, hogy a garázsajtó 212 centiméter, a mozgatómechanizmusra pedig még 30 centimétert kell rászámolni. A szimpla garázs 18 négyzetméter, a dupla garázs általában 6×6 méter, azaz 36 négyzetméter. Ez utóbbi 8,6 millió forint, ha abból indulok ki, hogy 240 000 forint/négyzetméter alatt ma nem igazán lehet építkezni.
– Ilyenkor nem merül fel, hogy a garázsból inkább szobák legyenek?
– Kijönne belőle 3 gyerekszoba, de a dupla garázs általában mindig a ház része marad. Sőt, sokaknak még ennél is nagyobb garázsra van igényük, menet közben ugyanis kiderül, hogy polcozni kell, mert ott majd elfér a horgászfelszerelés és a barkácssarok.
– Az autó meg lassanként kiszorul…
Előfordult már. Ha ezt beterveztem, utána fontos, hogy a garázst kétszer kell zsilipelnem a lakótér felé, azaz két ajtón keresztül kell eljutni a nappaliba, mert nem lehet összenyitni a lakóteret olyan helyiséggel, ahol gépkocsi parkol, esetleg gázkészülék üzemel. Itt érdemes megjegyezni, hogy garázs sok ember számára előszobaként funkcionál, amit jól mutat, hogy volt olyan ügyfelem, aki nem is kért bejárati ajtót, mert a garázskapun akart bemenni a házba. Erről szerencsére sikerült lebeszéltem. Amit javasolni szoktam ilyenkor, az az, hogy a lakótér és a garázs között legyen egy gardrób.
– A gardrób esetén mire érdemes figyelni, hogy ergonómiailag jól érezzük magunkat benne?
– Jó, ha két ajtaja van és inkább hosszabb legyen, mint szélesebb. A szekrény minimális mélységéhez mindkét oldalon 60 centiméter szükséges. A közte lévő, úgynevezett közlekedő minimum 90 centiméter, ha ücsörgő is kerülne bele, 130 centiméterrel érdemes számolni. Jó lenne  benne egy ablak, de az pont a helyiség bebútorozásától venné el a helyet. A gardrób megvilágítására ennek hiányában mozgásérzékelős lámpát javaslok, hogy a sok ruhával, csomaggal lavírozva a lámpaoltogatással odabent már ne kelljen bíbelődni.
– Az előszobát hogy tervezi meg?
– Minimálisra kérik az ügyfelek a háló és nappali rovására, ami szerintem nem helyes. 5-6 négyzetméter lenne az ideális, de sokan megelégszenek a 3 négyzetméterrel is. Van, hogy menet közben csípnek le belőle valamelyik helyiség javára. Általában egy ügyfél 6-7 tervmódosítást kér, de módosítottam már 24-szer is alaprajzot teljesen az elejéről. Az alapkontúrokat mindig az építész dédapámtól örökölt töltőceruzával rajzolom meg, ezután jön a számítógép bevonása a tervezésbe. Az ügyfelek gyakran csak alaprajzban gondolkodnak, nehezen tudnak épületként gondolni jövendő otthonukra. Ez baj, miként az is, hogy a meglévő bútorokhoz akarnak házat építeni.
– Térjünk vissza a helyiségek legfőbb kárvallottjára: az előszobára.
– Sajnálom az alárendelt szerepét, mert a vendég számára ez az első benyomások helyszíne. Ha már kicsi, fontos, hogy a bejárati ajtóra vágott ablakon keresztül legyen természetes világítása. Az előszobából osztódnak a funkciók. Innen nyílik például a vendégvécé is. Ergonómiailag fontos, hogy befelé nyissuk ezt az ajtót, ezzel nem akadályozzuk az előszoba közlekedő funkcióját. A vécé minimális hosszúsága 165, szélessége 90 centiméter, az így keletkezett 1,5 négyzetméteren egy vécékagyló és egy fali mosdó fér el.
– Mi a helyzet a nappalival?
– A nappalit az étkezővel együtt kérik, igaz, az amerikaikonyha-mánia kezd lecsengeni, főleg hogy ne egye be az olaj szagát a textilkanapé. Ez a feleségek számára fontos, általában ugyanis ők tervezik a házat, ők egyeztetnek az építésszel, a férjeknek a garázs a fontos és a tároló a horgászbotnak, illetve a versenybringának. Érdemes a nappalit tagolni, hogy ne egy egyszerű téglalap legyen. Fontos a házon az üvegfelületek aránya. A helyiségek alapterületének 1/8-a minimálisan üvegfelület kell, hogy legyen. Nappali esetén azonban ennél sokkal többre van szükség. A kert vizuális bevitelével nő ugyanis a térérzet. A nagy belmagasság egy időben divat volt, most kevesebben kérik, elsősorban az egekbe szökő fűtésszámla miatt.
– Ergonómiailag mennyire kritikus ez a helyiség?
– Fontos, hogy hova kerül az ülőgarnitúra, illetve, hogy innen mit akar látni a család. Általában a kandallót, a tévét és kilátást nézné egyszerre, de ez egy ülőpozícióból nem megy. Gyakran a kandalló kerül a perifériára olyannyira, hogy a megrendelők sokszor csak megépíttetik, de utána be sem gyújtják. A harcból jobbára a tévé kerül ki győztesen, elé kerül az ülőgarnitúra, mert a panoráma mégsem olyan fontos, a megvétel után legközelebb az eladáskor lesz jelentősége.
– Az étkezőről még nem beszéltünk.
– Köztes helyiség a konyha és a nappali között. Fontos, hogy két irányból kapjon fényt, ez minden helyiségre nézve jó lenne, mert szép, ha a fénynek van játéka. Az asztal a család mérettől függ, sokan 12 vagy 18 fős asztalt kérnek. A székek kényelmes kihúzásához 3,5 méter szélesnek kell lennie a helyiségnek. A körasztalt nem javaslom, az vesz le a legtöbbet a térből.
– Innen csak egy ugrás a konyha, erről mit kell tudni?
– A konyha és az étkező közé sokan kérnek bárpultot, ez minimálisan 120 centiméter magas és minimum 40 centiméter széles. A bárpult vizuálisan elválasztja az étkezőt a konyhától. A bárpult és a konyha fala között 120 centiméternek illene lennie. A konyhapult általában 85 centiméter magas és 60 centiméter széles.  Bár tudom, hogy az amerikai sorozatok miatt népszerű, a konyhaszigetet mégsem javaslom, mert helypazarló megoldás és fontos, hogy a főzőlap mellett legyen folyamatos  munkafelület. A sziget azért ellenjavallt, mert megtöri a munkafolyamatot, át kell emelni a közlekedő téren a forró edényt. Érdekesség, hogy a mosogató ma már nem fontos eleme a konyhának, mindenki mosogatógéppel mosogat, aminek kapcsán teljesen leáldozott a kéttálcás mosogatóknak. Az egytálcás elég, de nem a zománc a keresett, hanem a gránitőrleményből készült tartósabb, merevebb anyag. A megrendelők gyakran kérik a konyhamalacot és a szagelszívót is, de ezt utóbbit sem javaslom, miután komoly veszélyforrás. Ha van kandalló és szagelszívó is a házban, a kettő együttes használata maga az életveszély, az égésterméket ilyenkor a berendezés visszaszívja a lakótérbe, ez pedig tragédiához vezethet.
– Fontos még a kamra vagy a spájz?
– Sokan kérik és egyre nagyobb méretben, mert mindenki spájzol. Ez a gázválság óta van így, egyébként a kandalló szintén azóta nagy divat. Régebben alibikamrák voltak és csak a nosztalgiát szolgálták. A nagyinak is volt falun alapon kérték a megrendelők, most viszont a kamrák mérete eléri akár a 6 négyzetmétert is, hogy tárolni lehessen benne az élelmiszert, amennyiben megroppanna a gazdaság.
– A terasz lényeges, ha az ember kertes házat építtet?
– Az étkezőterasz igen, ami fedett, és a konyha, illetve az étkező vagy a nappali közé kerül 12 négyzetméteres méretben, amire legalább egy 6 fős étkezőasztal ki tud kerülni.
– Mi a fontos a hálószobánál?
– Hogy önálló közlekedőből nyíljon. A közlekedő minimum szélessége 110 centiméter azért, hogy egymás mellett két ember is elférjen. Jó, ha a gyerekhálók egyben vannak oly módon, hogy a válaszfalak helye előre ki vannak alakítva. Méghozzá úgy, hogy később, az életkor előrehaladtával gipszkarton falak felhúzásával külön szobákká legyenek bonthatók. Ha a lehetőség adott, javaslom a gyerekfürdő és a gardrób kialakítását is.
– Mi a helyzet a hálóval a felnőttek esetén?
– A gyerekhálótól külön szoktam rendezni. Általában 12 négyzetméter alapterületet javaslok. Ebbe két éjjeliszekrényen és egy dupla ágyon kívül nem kell másnak lennie. Ami még fontos, hogy innen nyíljon a felnőtt gardrób és a felnőtt fürdő is.
– Kifelejtettünk valamit?
Szerencsés esetben jut hely a dolgozószobának 8-10 négyzetméteren és jó, ha van háztartási helyiség, benne mosókonyhával, kazánnal, és hellyel az alternatív fűtési rendszernek. Ha a rendszernek nagyobb a gépészeti igénye, akkor 6-8 helyett 12-14 négyzetmétert érdemes erre a funkcióra szánni.

A top 6 legvágyottabb dolog a házban

• kandalló
• dupla garázs
• alternatív fűtési rendszerek (de csak amíg ki nem derül ennek a költségvonzata)
• konyhasziget
• házimoziszoba
• külön férfi és női gardrób n