Légkondicionáló - 8 kérdés, amire tudnod kell a választ! Fotó: Europress
1. Bárki beszerelheti a légkondicionáló berendezést?
Nem! Nagy Sándor József, az LG hazai légkondicionáló üzletágának értékesítési vezetője felhívja a figyelmet arra a 2015. augusztus 1. óta élő szabályra, amelynek értelmében a kereskedők csak annak adhatnak el új klímaberendezést, akik a megfelelő jogosítvánnyal rendelkező, a beszerelést elvállaló szakember pecséttel ellátott nyilatkozatát fel tudják mutatni. Ez azt jelenti, hogy – ahogyan a gázkazán beszerelését – ezt a munkát sem lehet a szomszéd sufnimesterre rábízni, a piac tisztulása viszont a legális szerelők nagyobb leterheltségét hozta, így van, hogy valahol 1-2 hónapos is a várakozási idő. Miután Magyarországon a klímaszerelők egyaránt foglalkoznak lakossági és intézményi ügyfelekkel, a lakossági kereslet megugrása azt is eredményezte, hogy más építőipari projektek csúsznak meg.
2. Mekkora teljesítményű klímát válasszunk?
Ökölszabályként elmondható, hogy – amennyiben nem tetőtéri, vagy déli, délnyugati fekvésű, nagy ablakos lakásról van szó – 100 Watt/négyzetméter hűtőteljesítménnyel lehet számolni. Ez a hatékony üzemeltetéshez szükséges pontos számítást természetesen nem helyettesíti, így vásárlás előtt a beszerelést végző szakembernek mindenképp látnia kell a helyszínt. Újépítésű lakás esetén még jobb, ha a gépésztervező tudja elvégezni a helyiségenkénti hűtési igényhez szükséges számításokat a falazat és a szigetelés paramétereinek ismeretében. Ez nem ördöngös feladat, hiszen a fűtési teljesítményigényre amúgy is készül ilyen számítás.
3. Egy nagy beltéri egység elég több helyiségre is?
Van olyan szobánk, ahol nincs radiátor, vagy más fűtés? Hasonló a helyzet a klímánál is, azaz lehetőleg minden, hűteni kívánt helyiséget külön kell klimatizálni. Vannak olyan ritka és szerencsés esetek, ahol a beltéri egység át tudja fújni a hideget egy másik helyiségbe, de azzal számolni kell, hogy a készülék környezetében mindig hidegebb lesz.
4. Mono- vagy multisplit klíma?
Több helyiség hűtéséhez mindkét megoldás észszerű lehet. A teljes árat nagyban befolyásolja, hogy mekkora távolságra van egymástól a kültéri és a beltéri egység. Ha túl messze kerülnek egymástól, az nagyon megdobhatja a szerelés árát, így jobban járhatunk, ha egy dual split helyett két monosplit készüléket választunk. Az árak tekintetében nagyon meghatározó, hogy milyen kategóriás beltéri egységet választunk. Prémium kategóriás esetén – mint amilyen az LG G09WL ART COOL Stylist légkondicionáló is -, nagyjából egy árban van a két monosplit és az egy dual split, míg az olcsóbbaknál akár 30 százalékkal is drágább lehet a dual split megoldás.
5. Az olcsóbb klíma rosszabb is?
Nem összekeverendő az olcsó – például akcióban kínált –, de márkás gép a noname készülékekkel. Az előbbiek, mint például az LG E09EM Comfort 2,5 kW-os hűtő-fűtő inverteres monosplit bátran ajánlhatók, míg az utóbbiaknál kockázatként, hátrányként jelentkezik a bizonytalan szervizháttér, az alkatrészellátottság (ez főként a garanciaidő lejárta után fontos), a rosszabb energiahatékonyság és a magasabb zajszint. Egy biztos, A+ energiahatékonysági kategória alatt nem érdemes készüléket választani.
6. Vásárolhatunk klímát használtan?
Ez a téma még egy autónál is nehéz kérdés, pedig vannak jó diagnosztikai eszközök, miközben a légkondicionáló berendezésbe nem látunk bele. Ha ismert a legfeljebb pár éves készülék előélete, megbízható helyről van, folyamatosan karbantartották és szakszerűen szerelték le, akkor jó és biztonságos megoldás lehet, minden más esetben hazardírozunk a pénzünkkel. Egy rossz klímáért tízezer forint is sok – hívja fel a figyelmet az LG szakértője.
7. Fűtésre is használható?
Általában a monosplit klímákat -10 Celsius fokig használhatjuk fűtésre, de jó hatékonysággal csak 0 fokig. Ez azt jelenti, hogy ősszel és tavasszal jó kiegészítő fűtést jelentenek, illetve akkor is jól jön, ha táv- vagy házközponti fűtéses lakásunkban már kezdünk fázni, de a fűtési szezon előtt vagy után vagyunk. A modern levegő-víz hőszivattyúk a nyári napokon a hűtést biztosítják, de télen is használhatók akár -20 fokos külső hőmérséklet mellett fűtésre, valamint a használati melegvizet is képesek előállítani. Tehát ezek a berendezések egy rendszerként 3 funkciót is el tudnak látni az év 365 napján: hűtés, fűtés és a használati melegvíz készítése – ráadásul mindezt egyéb hőtermelő berendezés alkalmazása nélkül.
8. Hogyan nem leszek beteg légkondicionáló használat közben?
Fontos szabály, hogy ne hűtsük túl a teret. A külső hőmérséklethez képest legfeljebb 8 fokkal állítsuk lejjebb a klímát, ennyit visel el az átlagos emberi szervezet biztonságosan, gond nélkül. Ez azt jelenti, hogy 35 fokos hőségben a lakásban 26-27 foknál ne legyen hidegebb, de ennél hűvösebb napokon se menjünk 23 fok alá. Kerüljük a direkt légáramot, ne ott tévézzünk, aludjunk, ahová a klíma a hideg levegőt fújja, hiszen még a normál huzatban tartózkodva is könnyen megfázhatunk. A vevők számára egyre fontosabbá válnak a beltéri egységbe épített szűrőrendszerek, amelyekkel egészségesebbé tehetjük otthonunk levegőjét, javíthatunk az életminőségünkön. A legjobb típusok nem csak az allergéneket képesek eltávolítani a helyiségek légteréből, de a kórokozó vírusokat, baktériumokat is. Ezeket a szűrőket természetesen tisztítanunk, cserélnünk kell, de rendszeres időközönként a beltéri és a kültéri egységet is ellenőrizni, karbantartani kell. Aki jót akar magának, ezen a garanciális idő lejárta után sem spórol, hiszen így érhető el a hatékony, energiatakarékos és biztonságos működés, valamint a hosszú élettartam.
Te is szereltetsz be idén légkondit?
Ha nem akarsz lemaradni az Otthonok&Megoldások cikkeiről, akkor iratkozz fel hírlevelünkre mielőbb!
<< Ezt ITT tudod megtenni! >>
