Forrás: Getty
1. Költségkeret és megtérülés
Fontos, hogy ne csak a végösszeget határozd meg, hanem oszd is fel a kiadásokat különböző alcsoportokra. Így elkerülheted, hogy egy-egy dolog észrevétlenül megdobja a költségeket. Az anyagok, a villanyszerelési munkálatok, a víz- és gázszerelés, a világítás, a konyhagépek, a burkolatok, a bútorok, a kiegészítők és az egyéb tervezési vagy kivitelezési munkadíjak mind egy-egy alpontot jelentenek egy jól kigondolt költségvetésben. Érdemes a büdzsé 10-20%-át félretenned a rejtett vagy váratlan kiadásokra. Jó, ha előre tisztában vagy vele, mi számít alap-, és mi luxuskiadásnak.
A megtérülés azt jelenti, hogy célszerű tájékozódnod, mennyit ér az ingatlan – figyelembe véve az elhelyezkedését, a méretét, az építés évét és egyéb tulajdonságait. A felújításra ugyanis értéknövelő befektetésként is lehet tekinteni.
2. Határidők
Egy konyhafelújítás nincs meg egyik napról a másikra. Gondos tervezést és kivitelezést igényel. Éppen ezért fontos, hogy a határidők meghatározásakor maradj a realitás talaján, és számolj az esetlegesen felmerülő problémákkal. A munkálatok idejére ráadásul meg kell oldanod a sütés-főzést vagy a meleg ételhez jutást is. Rengeteg kellemetlenséget megspórolhatsz, ha előre tájékozódsz, mennyi időbe telnek az egyes munkafolyamatok, valamint hogy a kiválasztott kivitelezők milyen határidővel tudják vállalni azokat.
3. Fenntarthatóság
A fenntartható anyagok és az energiatakarékos berendezések olyan hosszú távú befektetést jelentenek, amik valóban meg is térülnek. Vedd fontolóra az olyan természetes anyagok használatát, mint a fa vagy a bambusz. Az „A” vagy „A+” energiaosztályú berendezések pedig nemcsak a villanyszámlád, hanem a karbonlábnyomod csökkentéséről is gondoskodnak. A LED világítás és a víztakarékos csaptelepek pedig kitűnő megoldást jelentenek.
