Passzív hűtés
Érdemes még kitérni arra, hogy létezik az úgynevezett passzív hűtés, amikor a hőszivattyú kihagyásával pusztán a talajban uralkodó 12-13 fokos hőmérsékletet használjuk hűtésre. A szakértő tapasztalatai alapján egy passzív hűtési rendszert használó család 10-12 ezer forintot költ házának komplett hűtésére a közel 3 hónapos nyári időszakban. Míg ha klímával hűtenek, akkor ez az összeg kizárólag egyetlen berendezés havi üzemeltetési költségét fedezi. Ha a klíma relatív vonzó beszerzési árát és a havi szinten jelentkező viszonylag magas üzemeltetési költséget összevetjük a geotermikus hűtési rendszer elég nagy értékű beruházásigényével, de összességében olcsóbb üzemeltetésével, akkor azt látjuk, hogy hosszú távon az alternatív hűtési megoldás a kifizetődőbb.
1. A geotermikus hűtés ma még viszonylag drága: egy 120 négyzetméteres háznál a rendszer kiépítése körülbelül hat millió forintra rúg. A rendszer több elemből épül fel. Az első eleme a földszonda, amit 100 méterre kell lefúrni a földbe. Ebbe egy cső kerül, amiben a folyadék kering. A második elem a hőszivattyú, mely a földből kinyert hőt olyan energiaszintre alakítja, amivel a házat hűteni lehet. A harmadik elem a hőközpont, mely a pincében vagy a padláson kialakított helyiség, amiben gyakorlatilag a hőszivattyú, a szelepek és a vezérlés találhatók. A negyedik elem a hőleadó, ami lehet fal- vagy fan-coil hűtés. Dobner Péter, az aquatherm-hungaria Kft. műszaki igazgatója szerint a rendszer úgy működik, hogy a földszondákban folyadékot keringtetünk, ami leadja a hőt a földnek, s lehűlve érkezik a hőszivattyúhoz. A hőszivattyú ezt a hideg energiát alakítja át olyan hőmérsékletűvé, hogy azzal a házban lévő hűtőberendezéseket működtetni tudjuk.
2. Ma már egyre elterjedtebb a napelemes rendszerek használata. Segítségével energiát termelhetünk, amit aztán rendkívül környezetbarát módon használhatunk hűtésre. A napelemes automatikus szellőztető működése a napenergia hatására – szórt fényben is – azonnal beindul, és friss levegőt fúj a térbe. Többféle típusa létezik: kisméretű változata, mely akár kétezer forintért is beszerezhető, szinte bárhol használható, klíma híján még az autóban is hatásos; nagyobb változata leginkább hétvégi víkendházhoz ajánlott.
3. Az ablakfóliázás nem a legolcsóbb megoldás, mert hat és kilencezer forintba kerül a felrakása négyzetméterenként, ami átlagban akár több százezer forintos költséget is jelenthet egy lakásnál vagy háznál, viszont hasznos lehet az ablakok hő- és fényvédő fóliával való bevonása. Előnye, hogy visszaveri a napenergia több mint 50%-át, megszünteti a tükröződést a szobában, kiszűri az UV-sugarakat és csökkentett üzemmódban lehet mellette használni a klímát. Hátránya, hogy ősszel és télen is sötétebbé teszi a helyiségeket.
4. A ventilátor szinte bármelyik típusa könnyen és olcsón beszerezhető a nagyobb szaküzletekben. Az egyszerűbb asztali ventilátor már háromezer forintért, a kisméretű, ceruzaelemmel működő kézi ventilátor pedig néhány száz forintért a miénk lehet. A nagyobb méretűek, mint az elegáns, oszlop kialakítású vagy a klasszikus, álló formájú és a formatervezett boksz ventilátor már tízezer forintért megvásárolható, míg a legnagyobb teljesítményt nyújtó mennyezeti verzió ára húszezer forintnál kezdődik. Hátránya, hogy viszonylag kis területet képes csak lefedni még akkor is, ha egész nap keringteti a levegőt.
Házi praktikák
- Reggel csukjuk be az ablakokat, sötétítsük el a szobákat rolettával, redőnnyel, zsaluval, napárnyékolóval vagy sötétítő-, szalagfüggönnyel.
- Este jó alaposan szellőztessük át a lakást.
- Használjunk ventilátort, de tartsuk szem előtt, hogy a mennyezeti ventilátor nagyobb, míg az álló ventilátor kisebb területet képes lehűteni.
- Bátrabbak jégkockákkal teli vödröt is állíthatnak a ventilátor elé, hogy fokozzák a hatást.
