Forrás: Europress
A felfokozott ingatlanpiaci hangulatban egyre többen törik a fejüket ingatlan vásárláson. Ezzel együtt jelentősen nőtt azok száma, akik a bérleményből elköltözve beteljesítik álmukat, és saját lakást vásárolnak. Akik ezen egyszer már átmentek, azok számára ismert, de akik még nem estek át az első ingatlan megszerzésének tűzkeresztségén, azok még nem tudják, hogy mennyi elintéznivalóval jár egy adásvételi szerződés megkötése. És legfőképpen azt, hogy ennek során mennyi járulékos költség merül fel, mint például az ügyvédi munkadíj.
Amennyiben az ingatlanközvetítő díján és a hitelügyintézés (közjegyzői díj, értékbecslési díj, folyósítási jutalék/rendelkezésre tartási díj, jelzálogbejegyzés díj stb.) költségein túltettük magunkat, sajnos még nem dőlhetünk hátra, és zárhatjuk össze a pénztárcánkat, ugyanis még több költséget meg kell fizetnünk, ahhoz, hogy az adásvételt letudjuk. Az egyik ilyen az ingatlanszerzésért fizetendő illeték, a másik nagyobb tétel az ügyvédi költség.
Miért kell az ügyvéd?
Az ingatlan adásvételi szerződést írásba kell foglalni, és a tulajdonosváltozás tényét be kell jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba. A földhivatal ennek akkor tesz eleget, ha a szerződés közjegyző által elkészített közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba van foglalva. Ugyanakkor az adásvételi rögzít minden fontos szabályt, jogot és kötelezettséget (ide értve a fizetést is), így fontos, hogy olyan dokumentum készüljön el, amely mindkét félnek érdeke, és amely mindkét fél szándékának – illetve a jogszabálynak is – megfelel. Az ügyvéd nem képviseli egyik vagy másik felet, tevékenysége során mindkét fél akaratát figyelembe kell vennie.
Ki hozza és fizeti a költségét?
Az ügyvédet jellemzően a vevő bízza meg és fizeti, de ettől a felek eltérhetnek, nincs erre vonatkozó jogszabályi előírás. A szokás alakította azt a közismert véleményt, hogy a vevő felelőssége, de a felek szabad döntése, hogy kire bízzák az ellenjegyzést. Gyakori eset, hogy a társasházat kivitelező cég, mint eladó, kedvezményt nyújt a vételárból arra az esetre, ha az általa megbízott ügyvédet alkalmazzák a felek az ügylet során. Ilyenkor mérlegeljük, hogy megéri-e ez a kedvezmény.
Mennyi az annyi?
Az ügyvédi munkadíj tekintetében nincsen konkrét előírás, annak összege vagy mértéke nincs jogszabályban vagy ügyvédi kamarai ajánlásban meghatározva. Így azt az ügyvéd határozza meg az adott adásvételi szerződés sajátosságainak megismerését követően az ingatlan végleges (szerződésbe foglalt) árához viszonyítottan. Jellemzően attól függ, hogy mennyire bonyolult az ügy, mekkora az adásvétellel érintett ingatlan mértéke, terhelt-e valami joggal (pl. zálogjog vagy haszonélvezeti jog) az ingatlan vagy sem. Csak az ügy részletei alapján tudja az ügyvéd megállapítani, hogy az adásvételi szerződés megírása, illetve az ahhoz kapcsolódó ügyintézés mekkora munkaszükséglettel jár.
Nagy általánosságban elmondható, hogy az ügyvédi munkadíj ingatlan adásvételi szerződések esetében 0,3-1,5% között alakul. Kisebb értékű ingatlanok esetében bevett szokás, hogy a százalékban meghatározott díj helyett konkrét összegben van meghatározva a költség. Amennyiben a felek az ingatlan kapcsán előszerződést is kötnek, akkor ennek is külön díja van, ami jellemzően alacsonyabb összegben kerül meghatározásra.
Mit végez el ezért az ügyvéd?
A díj a szerződés megírása mellett rendszerint tartalmazza az ügyvéd munkadíját és a felmerült készkiadásokat, mint pl. tulajdoni lap ügyintézés, illetve a NAV bejelentés költségét, a földhivatali eljárási díjat, valamint az ügyintézés során keletkezett dokumentumok ellenőrzését.
Óva intenénk mindenkit attól, hogy pusztán azért válasszon egy ügyvédet, mert olcsóbban dolgozik. Az ingatlan adásvételi szerződése megfelelő előkészítést, kellő szakértelmet és jártasságot igényel, ráadásul gyakran egy élet munkájának ellenértéke cserél benne gazdát.
