Forrás: Europress
Bár a fűtés korszerűsítése jelentős anyagi kiadással jár, érdemes belevágni, mert hamar megtérülhet a befektetés, legyen akár lakáseladás vagy rezsicsökkentés a célunk. Az újHÁZ Centrum szakértői hasznos tanácsokat adnak, mire kell odafigyelnie, ha korszerűsíteni szeretné lakása fűtését.
Bár az október a megszokottól eltérően lényegesen enyhébb arcát mutatta, a fűtésszezon már javában zajlik. Budapesten szeptember 15-től igényelhető a távhőszolgáltatás a társasházakban, amit már a szokatlanul meleg időtől függetlenül sokan ki is használnak. A lakosság mindennapos kiadásai közül az élelmiszerek után a lakásfenntartási költségek jelentik a legnagyobb tételt, ennek közel kétharmadát pedig a háztartási energia, többek között a fűtés teszi ki. Ezt az összeget nagyban meghatározza a lakás állapota, hiszen egy felújított, jó szigetelésű, korszerű fűtéssel ellátott ingatlanban lényegesen alacsonyabb a kiadás.
Akár milliós különbségeket is jelenthet eladásnál a fűtési rendszer
Az ingatlan.com friss felmérése szerint az egyik legnagyobb budapesti városrészben, a nagy ingatlankínálattal rendelkező XI. kerületben, az újszerűként vagy felújítottként kínált, javában korszerű fűtési rendszerrel ellátott téglalakások egy négyzetméteréért 15 százalékkal kérnek többet, mint a közepes állapotúként hirdetett otthonok négyzetméteréért. Az egyedi mérésű, felújított panellakások átlagosan tíz százalékkal kerülnek többe, mint a közepes állapotúak, a felújított, távfűtéses panelek jellemző „felára” hét százalék. A családi házak tekintetében nagy különbséget jelent az árban a fűtési rendszer típusa. Például Újbudán a hagyományos gázkazános házak négyzetméterára mintegy hatszázezer forint, ellenben a korszerű geotermikus rendszerrel felszerelteké több mint nyolcszázezer, az úgynevezett fan-coil megoldásúaké pedig meghaladja a 900 ezer forintot. Ebből is látszik, hogy érdemes a tulajdonosoknak korszerűsíteni és megóvni az ingatlan állapotát, és nemcsak azért, mert az alacsonyabb rezsidíjakkal megtérülhetnek a kiadások, hanem mert ha eladásra kerül a sor, több hasznot hoz egy jobban felszerelt lakás.
Korszerű fűtési opciók
Az újHÁZ Centrum szakértője szerint már számos új technológia áll rendelkezésünkre, ha fűtéskorszerűsítésen gondolkozunk. „Az elektromos fűtés és a különböző működési elvű hőszivattyúk a legelterjedtebbek, legyen szó családi házról vagy társasházról. Bár a megújuló energia alkalmazásában még mindig a biomassza felhasználása tölti be a vezető szerepet, egyre több napelemes rendszer kerül kiépítésre. A napelemek támogatásával üzemeltetett tisztán elektromos és hőszivattyús berendezések olcsó, majdnem független rendszer kiépítését teszik lehetővé” – ismertette Magyarország meghatározó építőanyag-kereskedelmi hálózatának szakértője.
Szigorodó hőtechnikai előírások
Az Európai Unió 2010-ben hozott döntést az energetikai szabályozásokat illetően, miszerint 2020. december 31-ig valamennyi új épületnek közel nulla energiaigényűnek kell lennie. Ezért azoknak, akik ebben az időszakban fogtak építkezésbe, már ezekhez a szabályozásokhoz is igazodniuk kellett. A fő épületszerkezetre (falak, nyílászárók, tető, zárófödémek) nézve minimum elvárásokat támasztottak egy minimálisan elvárt hőátbocsátási tényező formájában, amely egy laikus építkező számára is könnyedén értelmezhető. „Évek óta folyamatosan nő a hőszigetelő rendszerek iránti kereslet, amely mögött részben a 2020-tól életbe lépő energetikai szabályozások, részben pedig a tudatos vásárlói magatartás áll” – mondják az újHÁZ Centrum szakértői. Hozzáteszik: építőanyag-kereskedelmi hálózatuk vevői az alacsonyabb árkategóriás hőszigetelő anyagokról elmozdulva ma már kifejezetten azokat a rendszereket keresik, amelyek segítségével otthonuk A+ vagy A++ energetikai minősítést szerezhet. „Termékpalettánkban már saját márkás hőszigetelő rendszerünk is megtalálható, amely kedvező ár-érték arányának köszönhetően rendkívül népszerűvé vált vásárlóink körében” – egészítette ki a szakértő.
A következő elvárások teljesítését már csak szakember tudja kiszámítani, ugyanis ez a szabályozás már arra tér ki, hogy az összes határoló szerkezeten (falak, lábazat, tető, alap) keresztül együttesen mekkora lehet a maximális hőveszteség. A legmagasabb szinten már gépészeti szempontok is megjelennek, vagyis azt is figyelembe veszik, hogy mekkora hatásfokkal állítjuk elő a fűtéshez/hűtéshez szükséges energiát, mennyi megújuló energiát termelünk, és mennyire használjuk ki az olyan passzív energiaforrásokat, mint a napenergia.
Ezek alapján elmondható, hogy a napelemes rendszerrel rendelkezők indulnak a legjobb eséllyel, hogy megfeleljenek a szigorodó hőtechnikai szabályozásoknak a fűtési rendszer szempontjából.
