Forrás: Getty
Egy laikus pikk-pakk elveszik a szigetelés típusai jelentette útvesztőben, hiszen számos különböző anyag között válogathatunk. Épp ezért szemügyre vettük a legelterjedtebbeket és megnéztük, hogy melyiket mikor és hogyan érdemes alkalmazni.
Szigetelés típusai
#1 – Expandált polisztirol (EPS)
Ezt a típusú szigetelőanyagot kőolajból és földgázból állítják elő, melyek nyomai a gyártás után kb. 12 héttel tűnnek el. Mivel ez egy mesterséges szigetelőanyag, csak tiszta formájában lehet újrahasznosítani. Ez az egyik legolcsóbb szigetelésre használható anyag, amit lemez formában minden lehetséges méretben be lehet szerezni, továbbá számos területen alkalmazható – így a tetőn, a homlokzaton, a padlózaton, a mennyezeten és a belső falakon is.
#2 – Extrudált polisztirol hablemez (XPS)
Ez a szigetelőanyag ugyanúgy készül, mint az EPS, azzal a különbséggel, hogy ezt a folyamat végén habosítják, azaz extrudálják. Az expandált polisztirolhoz hasonlóan ez is egy mesterséges anyag, ami sokban hasonlít az előbbire. Leggyakrabban külső szigetelés során alkalmazzák például nedves közegben, akár tető fölötti szigetelésként is.
#3 – Kőzet- és üveggyapot
Ez a két anyag nagyon hasonló, viszont az összetételük eltér. Az üveggyapot 65 százalékban újrahasznosított üvegből vagy kvarchomokból áll, 14 százalékban pedig dolomitból, szódából és mészkőből. A kőzetgyapot 97 százalékban bazaltot, dolomitot és diabázot tartalmaz. Annak ellenére, hogy ezek is mesterséges szigetelőanyagok, újrahasznosíthatóak. Fontos infó, hogy nedvességre érzékeny, mégis használható kívül és belül is. Leggyakrabban lapos tetőknél, homlokzaton és belső falakon alkalmazzák.
#4 – Poliuretán hab (PUR hab)
Ez a szigetelőanyag szintén kőolajból, illetve répacukorból készül, majd a gyártási folyamat végén az XPS-hez hasonlóan habosítják. Ebből kifolyólag ez is egy mesterséges szigetelőanyag, amit csak szemétégetőkben lehet megsemmisíteni. Ezek a típusú habok nem ellenállóak a napfénnyel szemben, továbbá a nedvességet és a fagyot sem viselik jól.
#5 – Természetközeli anyagok
Mivel a mesterséges szigetelőanyagok zömében környezetkárosítóak, illetve az ártalmatlanításuk nehézkes, egyre inkább előtérbe kerülnek a természetközeli szigetelőanyagok, mint például a parafa, a gyapot, a kókusz, a kender vagy a cellulóz. Sajnos ezek sem teljesen környezetkímélőek, hiszen például a cellulóz előállítása során rengeteg energiára van szükség, továbbá nem újrahasznosítható. Ennek ellenére bátran válasszuk ezeket a termékeket, hiszen szigetelőképességük hasonlóan jó mesterséges társaikéhoz.
A cellulóz, amit újságpapírből állítanak elő, például tökéletesen megfelel a szarufák közötti részek szigetelésére, de padlóban és válaszfalak esetén is alkalmazható. A gyapot egy újrahasznosítható anyag, amit szintén az üreges helyek, továbbá ablak- és ajtókeretek szigetelésére lehet használni. A parafa egy újratermelődő anyag, ennek ellenére nehezen újrahasznosítható. Leginkább 12 cm vastag táblákat lehet parafából kapni, melyeket homlokzatok és padlók szigetelésére, de akár töltőanyagként is lehet alkalmazni.
