Az ott fönt például egy loggia
Hogy hol különösen kényes kérdés ez? Az épületből nyíló, a lakótér megnövelésre alkalmas nyitott terek esetén. Az elnevezések – erkély, terasz, loggia- nem a terület méretét mutatják és nem is minőségi ragsort jelölnek. Lássuk, mit érdemes tudnunk róluk.
Erkély: Az épület homlokzati síkjától kinyúló konzolos, függesztett vagy pontszerűen alátámasztott kialakítású külső tartózkodó tér, mely oldal irányban legalább félig nyitott. Fontos, hogy fölötte is van egy másik erkély, esetleg valamilyen határolóelem, illetve, tudni érdemes, hogy NEM számít bele a hasznos alapterületbe!
Terasz: A rendezett terepen vagy az épületrész zárófödémén kialakított helyiséghez, önálló rendeltetési egységhez vagy azok közös közlekedőihez kapcsolódó járható, szilárd burkolatú külső tartózkodótér. A terasz úgy nyúlik ki az épületből, nincs fölötte semmilyen építmény és három oldaláról is nyitott. A terasznak nem ismérve a nagy alapterület.
Loggia: Az épület homlokzati síkján belül lévő, három oldalról falakkal, alulról és felülről födémekkel, a homlokzat síkjára eső oldala felől pedig korláttal vagy mellvéddel határolt, helyiséghez közvetlenül csatlakozó külső tartózkodó tér. Ez nem lóg ki az épületből, a homlokzaton belüli térből vesz el helyet. Könyöklője is általában épített fal, emiatt könnyen beépíthető, beépítetten pedig növeli a lakás hasznos alapterületét.
Erkély – NEM számít bele a hasznos alapterületbe!
Figyelj a matekra!
A lakás alapterületét mérd le mindig te magad. Ennek elmaradása igen fájdalmas lehet a mai m2-árak mellett, miután jellemzően 4-6 százalékos eltérés tapasztalható a földhivatali értékek és a valóság között. Az erkélyek/loggiák/teraszok beszámítására nincs egységes koncepció. Eltérő mértékben számítja ezeket a kivitelező, az ingatlanos, az építési hatóság, illetve az építési jog is. Az eladó és ingatlanosa a legtöbbször igyekszik teljes alapterülettel beszámítani ezeket, míg jogi értelemben az erkélyt, teraszt egyharmaddal, a loggiát pedig egyketteddel kellene beszorozni, hogy reális értéket kapjunk.
Hogyan kapsz valós alapterületet?
Zárd a kérdést rövidre: kérj kölcsön, vagy vásárolj egy lézeres távolságmérőt, amelynek segítségével 1-2 óra alatt felmérheted a valós méreteket, rárajzolva azokat egy alaprajzra, majd néhány szorzás és összeadás után megkapod a valós alapterületi adatot. Ügyelj arra, hogy egy egyszerű téglalap alapterületű helyiségnél is legalább két-két egymástól távol eső vonalban mérj, hogy kiderüljön adott esetben, hogy nem szabályos téglalappal van dolgod, mert ekkor egy számtani középpel kell majd szoroznod. n
Terasz, a tetőn is
Forrás: thesanmarinorealestatereport.files.wordpress.com, d.ibtimes.co.uk, www.freshpalace.com
