A ház főbb paraméterei
A ház alapterülete 100 nm, 3 hálószoba, 2 fürdő, egy kamra és egy amerikai konyhás nappali található benne. Az (új) elosztása nagyon jó, nincsenek felesleges terek és folyosók, így kellően tágas minden helyiség.
Milyen állapotban volt a ház a felújítás előtt?
Teljes mértékben lakható volt, bár nem az ízlésünket tükrözte, és a belső elrendezés is átalakításra szorult. Nem terveztük egyben megcsinálni az egészet, apránként haladtunk volna, de aztán magával ragadott a lendület. A teljes elektromos hálózat cseréje volt az, ami nem az esztétikát vagy funkcionalitást érintette.
Miért vágtatok bele a felújításba?
Közel 1 éven át kerestünk új otthont, de azt sem tudtuk eldönteni, hogy inkább egy lakásban állapodnánk meg, vagy egy házban, mindkettő mellett szóltak érvek és ellenérvek is Mikor végül hosszas keresgélés után megtaláltuk “a házunkat”, az megfelelt az alapvető keresési paramétereinknek, viszont inkább a környékbe, az udvarba és a kilátásba szerettünk bele, nem pedig az épületbe. Utóbbival úgy voltunk, hogy majd kihozzuk belőle, amit lehet. Ez egy bevállalós lépés volt, ugyanis a ház 100 éves. Természetesen korábban történtek még felújítások, de egy mészkő ház volt a kiindulási alap.
Mit érintett a felújítás, átalakítás?
Eredetileg azt terveztük, hogy csak átfestjük a falakat, és burkolatot cserélünk a hálószobákban és a nappaliban. A hálók padlószintje alacsonyabban volt a többi helyiséghez képest, ezt mindenképp szerettük volna szintbe hozni. Aztán…
Van egy nagyon jó építész barátunk, aki rengeteg jó ötlettel állt elő az elrendezést illetően. Neki sokat köszönhetünk. A szülői hálószoba például 20 nm volt, azaz egy óriási, kb. négyzet alakú helyiség. Itt azt javasolta, hogy alakítsunk ki egy saját fürdőszobát, mert a szoba egyik sarkába kényelmesen befér egy 1,5×1,5 m-es mini fürdő, ami az igényeinknek 100%-ig megfelel. Kicsit féltünk a méretétől, de nagyon kényelmes lett, és a szoba megmaradt mérete még így is egy nagyobb hálószobának felel meg.
Az eredeti konyha pedig nagyon sötét volt, csak az a kis ablak volt rajta, ami most a nagy fürdőszobában van. Ezért megcseréltük a két helyiséget, és az új konyhán most egy hatalmas ablak van, gyönyörű kilátással. Ilyen módon vált egy légtérré is a nappali és a konyha. A kamra ajtaját pedig így máshol kellett megnyitni.
Minden helyiség új burkolatot kapott, új konyhabútor, ajtók és szaniterek is kerültek be. Minden régi “belsőséget” pedig eladtam a Marketplace-en, amiből egy jelentős összeg visszajött.
Kicseréltük az elektromos hálózatot, jelenleg pedig a szellőztető rendszer beszerelése van folyamatban. Jövőre teraszt építünk, ami a nappaliból fog nyílni, illetve lesz nyílászáró csere is, valamint kertrendezés. Emellett a ház új színezést kap, térkövezünk és lecseréljük a kaput.
Ki álmodta meg a lakásbelsőt?
Szerencsére szabad kezet kaptam a férjemtől. Ő élhetett vétójoggal, de annyira már ismertem az ízlését, hogy olyan ötletet nem hoztam elő, amiről tudtam, hogy nem tetszene neki. Mindketten szeretjük a természetes anyagokat, úgyhogy a bútorokat tekintve fa, fa furnér és a színezett felületek jöhettek szóba. A fa hatású laminált felületeket nem szeretjük. Színeket én mindenképp inkább csak a kiegészítőkben szerettem volna belevinni az enteriőrbe, mert azokat idővel le lehet cserélni, ha unalmassá válnak. Ilyen módon a sötétzöld és annak “komplementere”, a rózsaszín dominálnak. A fürdőszobáknál nagyon nehezen jutottam dűlőre, legalább százszor gondoltam meg magam. Amit tudtam, hogy mindenképp szeretnék valahol terrazzo burkolatot, illetve a márvány minta mindig közel állt hozzám, mert nagyon letisztult dizájnt ad, és (szerintem) nem lehet megunni. A fürdőszobai aquamarine csempébe pedig egyszerűen beleszerettem. Azóta is minden zuhanyzás alkalmával csak ámulok a végeredményen.
Az eredeti tölgy parketta halszálkában nagy vágyam volt, a régi lakások halszálkáját is mindig imádtam – annak ellenére, hogy sokan irtóznak tőle.
Okos, praktikus megoldások, amiket érdemes kiemelni?
Az egész házban igyekeztünk úgy kialakítani a tereket, hogy ne legyenek zsúfoltak, viszont tárolási lehetőségekben ne szenvedjünk hiányt. A kamrában például egy 2,9 m magas salgópolcot helyeztünk el, ami önmagában rengeteg helyet biztosít, de természetesen a franciaágy és a kanapé esetében is szempont volt, hogy azok ágyneműtartósak legyenek. A legokosabb megoldásunkat pedig szintén a 3 m-es belmagasság adta. A kis fürdőszoba kapott egy megerősített álmennyezetet, ami fölé a szoba irányából lyukat vágtunk, és a teljes 1,5×1,5 m így 60 cm magasságban egy pakolós felület lett. Egy asztalos már dolgozik azon, hogy egy felfelé nyíló ajtót készítsen ide.
Mit szerettetek volna mindenképp megváltoztatni, átalakítani benne? Volt-e olyan, amit megtartottatok?
A régi házból mindenképp szerettem volna meghagyni a három régi ajtót a vastag, díszes ajtótokokkal. Ezek 100 éve a ház részei, és egyszerre tud klasszikus és modern is lenni, attól függően, milyen körítést kapnak. Az eredeti házban szintén nagyon tetszett, hogy a nappali fényárban úszott. Így pedig, hogy hozzányitottuk a konyhát is, minden reggel energikusan tudjuk kezdeni a napot, mert pont akkora fény van a házban, mint kint, a szabad ég alatt.
Mennyi ideig tartott a felújítás? Milyen nehézségekkel szembesültetek?
Épp a második babánkat vártuk, amikor vettük a házat, és szerettünk volna még a születése előtt beköltözni. Az is szempont volt, hogy a nagyobbik gyerekünk hirtelen ne szembesüljön sok változással, mint új ház, új bölcsi, új tesó. Ezért nagyon hajtottuk a felújítást, hogy legalább két hónappal a baba születése előtt már itt legyünk, és a kisfiam elkezdhesse megszokni az új környezetet. Decemberben kezdtük a felújítást, és a március 15-i hétvégén költöztünk be. Egyelőre a beltérre fókuszáltunk, mert a gyerekek mellett fontos volt, hogy teljesen élhető legyen a közeg. A ház külső felújítása pedig jobban ráér. Természetesen így sincs még készen minden bent, illetve amikor költöztünk, a kisfiam szobája volt egyedül berendezve, azon kívül csak egy matracunk volt. Még a villanykapcsolók és konnektorok is hiányoztak kb. 2 hétig. Tábori volt, de jó emlék marad.
Szerencsére találtunk egy nagyon megbízható vállalkozót, aki ugyanúgy hajtotta a felújítást, mint mi. Ha ő nem lett volna, akkor biztos nem sikerült volna ezt a tervet tartani, tekintve a munka mennyiségét.
Mit oldottatok meg egyedül, mit bíztatok szakemberre?
Ékszertervező vagyok, saját márkám is van, így vállalkozóként jobban részt tudtam venni a felújításban, mint a férjem. Minden reggel, miután elvittem a kisfiam a bölcsödébe, jöttem a helyszínre. Volt, hogy csak kérdéseket válaszoltam meg, de olyan alkalom is akadt, hogy építőanyagért vagy alkatrészekért rohangáltam. A hálószobákban a burkolatot mi bontottuk fel, majd a szigetelést mi raktuk vissza a betonozás előtt. De a konyhapultot is például mi készítettük, nyers fa anyagból, mert ebben a hosszúságban nem találtunk értelmezhető áron számunkra megfelelő pultot. A férjem méretre vágta, én pedig csiszoltam és lekezeltem.
Összességében a felújítás során a műszaki kérdésekkel a férjem foglalkozott, én pedig az esztétikával és a helyszíni jelenlétet megkövetelő kérdésekkel. Ha még nem lettek volna a gyerekek, és van időnk, akkor valószínűleg a munkálatok nagy részét mi csináltuk volna, de jelen helyzetben elengedhetetlen volt a segítség.
Természetesen voltak nehézségek, néha össze kellett veszni valakivel, vagy előkerült egy olyan probléma, amire nem számítottunk, de a nap végén mindig sikerült megoldani mindent, úgyhogy gördülékeny volt a felújítás egésze.
Mit csinálnátok másképp utólag?
Sajnos a ház egy pontján elkezdtünk beázni és ez már most meglátszik a fa parkettán. A külső falak injektálva vannak, viszont a belsők nem. Mészkő ház lévén viszont mindent meg kellett volna tenni, hogy a víz útját elzárjuk. Ebbe nem gondoltunk bele, és ennek az utólagos kezelése sokkal embert próbálóbb feladat lesz.
Mit szerettek a végeredményben a legjobban?
A rengeteg fényt!
Mik a legfőbb tapasztalataitok, amiket megosztanátok azokkal, akik hasonló felújítás előtt állnak?
Én mindenkinek azt mondanám, hogy ne kössön kompromisszumot az anyaghasználatot és az igényeket tekintve. Inkább apróbb lépésekben, jól strukturáltan haladjon a felújításban, anyagi lehetőségeihez mérten. Viszont ha hosszú távon gondolkozik, megéri várni a tökéletes burkolatokra, bútorokra vagy akár csak kiegészítőkre. Nagyon messze vagyunk még mi is a késztől, de én egy hosszú kalandként fogom ezt fel. Mindig érkezik egy kisebb-nagyobb újdonság a házba, aminek lehet örülni. Legyen ez egy új kép a falon vagy az új térkő, egyformán tudom értékelni.
Galéria / 12 kép
