Galériatípusok és a galériaépítés 13 alapszabálya

Számos helyzet adódhat, amikor a meglévő lakás összezsugorodik. Persze kézenfekvő megoldás nagyobb otthonba költözni, csakhogy ezt manapság kevesen engedhetik meg maguknak, sok embernek pedig a szívéhez nőtt a régi kis lakás. Ilyenkor jön jól a legendás magyar kreativitás. A fölfelé bővülést tervezgetők közül a legjobb helyzetben ilyenkor azok vannak, akik nem házgyári, vagy nem új építésű, hanem legalább 3-3,5 m-es belmagasságú, hagyományos építésű otthont találtak annak idején. Esetleg olyan családi házban laknak, ahol kellően magas belső terek vannak. A galériaépítés alapvető szükséglete pontosan ez. A szabványos, 2,65 méteres belmagasság esetén ugyanis nem érdemes kísérletezni, legfeljebb egy-egy ajtó fölé lehet nagyobb tárolópolcot építeni, ám ennek nem sok köze van a valódi galériához.

Egyszerűtől a luxusig

Fekvőgaléria: Háromméternyi belmagasság már megengedi a fekvőgalériák kialakítását, ám ez inkább amolyan szükségmegoldás, hiszen ettől nem várható túl nagy kényelem. Igaz, fiataloknak kiváló megoldás, hiszen ily módon egy elszeparált „hálószoba” alakítható ki az egyszobás lakásokban is. Fő szabály, hogy a galéria alatt 1,9-2 m-nyi magasságnak meg kell lennie azért, hogy az átlagnál magasabbak se verjék be a fejüket. Ilyen esetekben különösen fontos, hogy a helyiség legfeljebb 50-60 százalékát építsük be, hiszen egy rosszul megválasztott méret könnyen „lenyomhatja a teret”.

Állógaléria: A következő fokozat a 3,6 méteres belső magasságnál, vagy a felett kezdődik, mert ilyenkor már van lehetőség arra, hogy teljes értékű állógalériát lehessen kialakítani. Itt a használhatóság drámai javulása mellett a kreativitásnak is nagyobb a tere. Természetesen olyan funkciót lehet, illetve szabad adni a galériának, amely ritkábban használt. Ideális a háló és a dolgozó magasra helyezése, hiszen sem a nappali, sem az étkező nem az a funkció, amelynek kedvéért szívesen szaladgálnánk le és fel nap mint nap.

Értéknövelő galéria: Az igazi lehetőségek azok számára nyílnak meg, akiknek nagyobb, egy légterű nappalijuk van. Ilyenkor ugyan az építési feladat is sokkalta összetettebb, de az elérhető látvány is különlegesebb. Ilyenkor már gardróbhelyiséget, látványos könyvtárszobát, moziszobát vagy akár hobbiszobát is kialakíthatunk. Sőt, egy teljesen különleges belvilágot is érdemes adni akkor, ha a galéria kellően méretes, mondjuk 10-12 négyzetméteresnél nagyobb. Ilyenkor akár egy egyszobás lakás is több lakóhelyiségesnek hathat. Mi több, egy ilyen galéria már tartós értéknövelő tényező. A lakás eladásakor a pluszteret is lehet alapterületnek számolni, ha nem is 100, de 30-50 százalékban bizonyosan.

Kuckós hálóhely gyerekeknek

A galériaépítés 13 alapszabálya

1. Teherbírás tekintetében kissé túl kell tervezni a szerkezetet, és kritikus pont a galéria falakba való stabil beékelése, a tartógerendák megfelelő vastagságának kiválasztása, alátámasztása is.
2. Előfordulhat olyan nagyobb vendégség és hasonló esemény, hogy 8-10 vagy több ember egyszerre megy fel, azaz egy tonnánál is több súlyt kell kibírjon a szerkezet. Ezért nagyon ajánlott hozzáértővel végeztetni, vagy legalább ellenőriztetni a szerkezet teherbírását. Régebbi házaknál a falszerkezet is kritikus lehet, így a külön alátámasztást sem szabad megspórolni.
3. Esetenként a nagyobb, 10 m² feletti galériákat érdemes lehet masszív zártszelvény vasszerkezetre (például 10×6 cm-es) építeni, ezzel is növelve a tartósságot, biztonságot. Ilyenkor a kialakítás is könnyebb, sőt megspórolhatók az esztétikát romboló támasztóoszlopok.
4. A galériakészítést kizárólag a lakásban vagy más, garantáltan nedvességtől mentes, zárt helyen, minimum 6-8 hónapig, de inkább egy-másfél évig szárított faanyagból szabad végezni. A nedves faanyag – minden faanyag ilyen, még a szárítottnak tűnő is – összeszárad a lakás befűtésekor. Ilyenkor elkezd a galéria recsegni, ropogni, nyikorogni, ami igen kellemetlen tud lenni.
5. A faanyagon – a minőség mellett – a látvány miatt sem érdemes spórolni. Rendszerint fenyőfából készülnek a galériák, ha lehet, borovi fenyőt válasszunk.
6. Erős, kis hézaggal ellátott korlátokat tervezzünk a galériához, különösen, ha gyerekek is vannak a családban.
7. Kisebb helyiségekben hagyjuk natúr világos színben a fát, vagy világos színekkel fessük le. A csökkenő magasságnál a sötét színek még jobban szűkítik a teret.
8. Bátran használjunk íves formákat mind a galéria, mind a korlátok kialakításánál.
9. Drámai hatást érhetünk el, ha gyönyörű korlátot választunk, a mennyezetet is fával burkoljuk, és/vagy különleges világítást helyezünk el. Ezeket is érdemes előre átgondolni, megterveztetni.
10. A lépcső alá is kerülhet beépített szekrény, így is rengeteg helyet spórolhatunk, és ha a galériával együtt készül, szépen belesimul a környezetébe. Más pontokon is építhetünk beépített szekrényeket, amelyek szintén idomulnak a galériához.
11. Tetőtérben kialakított galériáknál kritikus a szigetelés. A tetőterek nyáron melegek, télen hűvösek.
12. A galériákon fűtés idején pár fokkal melegebb van, mivel a fűtés melege felfelé száll, és általában fent meg is reked.
13. Mindenképp használjunk oldószermentes lakkot, esetleg biolakkot, méhviaszt. Lakkozás esetén a lépcsőn oldjuk meg a csúszásgátlók felhelyezését. Manapság könnyen hozzáférhetők a teljesen oldószermentes természetes anyagok (pácok, olajok, viaszok). Furcsának tűnhet, de igen jó minőségűek, könnyen javíthatók és még kicsit olcsóbbak, is mint káros társaik. n

A lépcső alatti hely tárolónak is alkalmas