A legolcsóbb energia az, amit el sem használunk - Interjú a fűtésszerelővel

– Milyenek a hazai fűtés szokások, mit lehet róluk összefoglalóan elmondani?

– A magyar lakosság 70-80 százaléka fosszilis energiával fűt. A gázfűtés előnye, hogy kényelmes, és napjainkban a beruházási és az üzemeltetési költséget összevetve még mindig az egyik legolcsóbb fűtési módnak számít. Igaz, mostanában a fa- és a pellettüzelésű kazánok is egyre nagyobb teret nyernek. Ezeket ugyan olcsóbb üzemeltetni, mint a gázzal működő kazánokat, de több velük a macera. Terjednek ugyanakkor a geotermikus energiával működő berendezések, amelyekre kapható állami támogatás, de korántsem annyi, hogy a fennmaradó önrészt az átlag magyar fel tudná vállalni. Jó hívószó, hogy a negyedébe kerül az üzemeltetése, de a bekerülési ár alapján a 8-10 éves megtérülés sem garantált. Azoknak ajánlom ezt a megoldást, akik környezettudatosan szeretnének élni, és megengedhetik maguknak ezt a többletberuházást. Akik kisebb üzemeltetési költséggel szeretnének fűteni, azoknál a faelgázosítós kazán jöhet szóba. Ez a választás térül meg ugyanis a leghamarabb. Használatával maximális hőenergia nyerhető ki a fából, éppen ezért kevesebb tüzelőre van szükség, csökkenthető a fűtési kiadás összege, míg a vele elérhető hatásfok 80 százalék feletti értékre tornázható. Gyakorlatilag tökéletes égést tesz lehetővé, minimális károsanyag-termelés mellett. A fa elégetésével itt tárolt napenergiát hasznosítunk. Az égés során pontosan annyi szén-dioxid kerül a légkörbe, amennyit a fa az élete során onnan felvett. Ha évente nem tüzelünk el több fát, mint amennyi fa abban az évben képződik, akkor nem keletkezik többlet szén-dioxid.

– Visszatérve a hagyományos földgázfogyasztásra: milyen minőségű gázzal fűtünk?

– Egy hozzá nem értő számára a gáz minősége ellenőrizhetetlen. Városi legenda, hogy a szolgáltatók hígítják a földgázt. A fűtőérték böngészhető ugyan a számlán, de ezzel az adattal sem megyünk sokra, ha azt szeretnénk megtudni, hogy megfelelő fűtőértékű gázzal fűtünk-e. A gázt nem minőség alapján vásároljuk. Kapjuk, amit küld a szolgáltató, a mennyiséggel azonban takarékoskodhatunk, ugyanis a legolcsóbb energia az, amit nem használunk el.

– Ezzel azt akarja mondani, hogy télen üljünk otthon nagykabátban?

– Szó sincs róla! Arra hívnám fel a figyelmet, hogy szigetelésre, hővisszanyerős szellőztetésre költsünk inkább, semmint földgázra. Nem mindig az a legjobb megoldás, ha szabadulunk a már ismert és bevált fűtési módoktól, amilyen a gázfűtés, hogy aztán geotermikus energia segítségével fűtsük föl a lakásunkat. Sokszor kisebb beruházásokkal, mint például a szigetelés, jelentős eredményt érhetünk el.

– A gáz miért lett ilyen népszerűtlen az utóbbi években?

– Talán a gázárviták miatt bizonytalanodtak el az emberek, és a függőségi viszonyból eredő kétségek miatt igyekeznek alternatív megoldásokat találni. A gáz még mindig korszerű fűtési megoldás és nem is mondható túlzottan drágának, mármint a lehetőségekhez képest, a költségek ráadásul optimalizálhatók.

– Egy új építésű, 100 m2-es családi házba milyen fűtési módot javasol?

– Kérdés, hogy hol van a ház, illetve – amihez mindig visszatérek – milyen a ház hőszigetelése. Ma nagy valószínűséggel kondenzációs gázkazánnal működő fűtési rendszerrel oldanám meg a dolgot, amit radiátorral vagy felületfűtéssel, fal-, mennyezet-, illetve padlófűtéssel kombinálnék. Amennyiben a beruházási költségek engedik, a geotermikus megoldáson belül a levegő-víz-hőszivattyús megoldást ajánlom.

– Új ház építésekor optimális esetben mikor kapcsolódik be a munkába?

– A tervezési fázisban, mielőtt elkezdődne az építkezés. Akkor, amikor már tudható, milyen építőanyagból épül a ház, milyen lesz a szigetelés, miből készülnek és mekkorák lesznek a nyílászárók. Tervezéskor a ház hőveszteségét szintén figyelembe veszem. A jó tervezés azért is fontos, mert évtizedekre eldőlhet, hogy mennyi energiát kell a fűtésre fordítanunk, ez amolyan nyugdíj-előtakarékosságként is felfogható. A fentiek ismeretében a fűtési terv, amelynek elkészítése a ház méretétől függően 100 ezer Ft-tól indul, talán nem tűnik ablakon kidobott pénznek.

– Ön mivel fűt otthon?

– Gázzal, de a használati meleg víz készítésére napkollektorral is rásegítek. Ez éves viszonylatban 15-20 százalékos megtakarítást jelent.

– A téli időszak legnagyobb mumusa a szén-dioxid-mérgezés. Ezt hogy előzhetjük meg?

– Ez a probléma legtöbbször a levegőbevezetésre vezethető vissza. Fontos, hogy ha fokozott légzárású nyílászárót építenek be, ahol gravitációs üzemű tüzelőberendezés van (vegyes vagy gáztüzeléses), abban az esetben a levegőbevezetést is biztosítani kell. Gyakran előfordul, hogy kicserélik a nyílászárókat, de ez a fázis elmarad. Ez például okozhat szén-monoxid-mérgezést, mert a kéményen nem tud több füstgázzal kevert levegő távozni, mint amennyi levegő-utánpótlás érkezik. Tévedés, hogy ilyen baleset csak régi gépek esetén állhat fenn: a viszonylag fiatalokkal is előfordulhat ugyanez. Noha a modern berendezések ma már füst-gáz visszaáramlás-érzékelővel vannak ellátva, azért ez sem nyújt százszázalékos védelmet.

– Emellett milyen fűtési balesettel lehet számolni a téli időszakban?

– A kazán kigyulladhat a falon, mindez azonban elkerülhető, ha szakember szereli a rendszert akár új, akár régi készülék cseréjéről van szó.

– Mit gondol, sokan maguk buherálják otthon a fűtést?

– Maguk, vagy mondjuk más szakember kitalálja, hogy ért hozzá, ezt elhiteti a vevővel, a szakhatósági engedélyeket figyelmen kívül hagyja, mert az drága, és beköti a rendszert a saját szakállára, ami köztudottan tilos, hiszen baleset- és robbanásveszélyes lehet. Ez az ellenőrzések során egyszer csak kiderül, igaz, sokáig el lehet ketyegni illegális, szakszerűtlen szereléssel, Amikor fény derül a dologra, csupán annyi történik, hogy kizárják a megbízót a gázszolgáltatásból, és lezárják a rendszert. A lakó ezután elkezdhet valós engedélyekért folyamodni, elkezdheti a hivatalos utat bejárni, és ha ezzel megvan, újból mehet a gázfűtés. A büntetés tehát csak ideiglenes, elrettentő ereje szerintem nincs.

– Milyen engedélyek szükségesek a legális úthoz?

– Készülékcserénél, ha típusváltás is van, azaz nyílt égésterűből zárt égésterűvé alakítjuk át a fűtési rendszert, kell egy kéményseprői szakvélemény, kell egy gázterv, egy műszaki átadás. Csak a szakhatósági engedélyek beszerzése több mint 100 ezer Ft, és akkor még nem történt semmi, csupán megvannak az engedélyek a munkára.

– Ekkor még mindig kiderülhet, hogy a kémény hibádzik. Tényleg olyan rettentően rossz a kémények állapota Magyarországon, ahogy azt a sajtóban olvasni?

– Szerintem nem. A Kéményseprő Vállalat szereti a saját fontosságát bizonygatni. A kéményseprői szakvélemény nagyon drága, mintegy 40 ezer Ft-ba kerül, ez pedig némileg korlátozza a korszerűsítési kedvet, ha pedig gond van, márpedig sokszor találnak valamit, az árak nagyon elszabadulhatnak. A 40 ezer Ft-os szakvéleményt azért is sokallom, mert az emberek minden évben fizetnek kéményseprői díjat, de ha valaki modernizálna, aránytalanul nagy teher rakódik rá újra.

– Akik társasházban laknak, nem nagyon válogathatnak a fűtési módozatok közül. Hogy legyen okos az, akinek már ki van építve a rendszer?

– Költözéskor, lakásvásárláskor. A lakásban egyedül a gáztüzelés marad mint lehetőség, hiszen nincs hol tárolni a fát, vegyes tüzelőanyagot. A jól megépített társasházakban, ha központi kazánházról kiépített fűtés van, és az jó minőségű, hovatovább zárt égésterű, akár gazdaságosabb is lehet, mint az egyedi fűtéses rendszer. A gázkonvektoros fűtésű lakásba költözést nem javaslom, ott nagyon szökik az energia. Lakótelepre költözni megint csak aggályos, a távfűtés ára magas, de ha a szabályzása megoldott, nincs vele baj. Használt lakás vásárlásakor nem is igazán fűtési rendszert kell választani, hanem házminőséget. Amennyiben vételt fontolgatunk, vizsgáljuk meg a ház szigetelését, a nyílászárókat és ügyeljünk arra, hogy a lehető legkisebb hővesztesége legyen a lakásnak.

– Fűtésrásegítésnek mit szokott javasolni?

– Rásegíteni a fűtésre csak profi, jól megépített kandallóval, illetve cserépkályhával lehet. Ezek akkor jönnek jól, ha egy társasházat kizárnak a gázszolgáltatásból a nem megfelelő csatlakozás, mondjuk a tömörtelen vezeték miatt. Erre érdemes sokkal jobban felkészülni annál, mint ahogy azt sokan csinálják. Ilyen esetben mindenki vesz egy villanyradiátort, majd kiderül, hogy a ház elektromos hálózata nem erre lett tervezve, és elkezdenek füstölni az elektromos dobozok a lépcsőházban…

– Maradjunk a kazánoknál. Egy laikus sosem tudja igazán, melyek a jó márkák, mit érdemes megvenni.

– Ez pénztárcafüggő. Ha valaki többet szán rá, a Viesmann, a Bosch és a Vaillant piacvezető, jó minőségű, remek szervizhátterű készülékeket gyárt. Kisebb pénztárcához javaslom az olasz kazánokat, amelyek nagyon felzárkóztak, ilyenek például a Baxi vagy az Immergas. Egy drága készülék akár félmillió Ft-ba is kerülhet, míg egy olcsóbb 200 ezer Ft körül megkapható és 10-15 évig szolgál minket.

– Vagy még tovább, emlékszem én még a jó kis FÉG-berendezésekre, nemrég cseréltem egy ilyet…

– Igen, az 30 évig ment, de annak 80 százalékos volt a hatásfoka. Egy jó gép 110 százalékos hatásfokkal működik. A magas hatásfokkal üzemelő gázkazánok ugyanis az égéstermékben lévő rejtett hőt is hasznosítják a füstgázban lévő vízgőz lecsapatásával.

– Milyen tippjei vannak a gázszámla csökkentésére?

– Nagy csodák nincsenek. Fontos egy jó gép, valamint a megfelelő szabályozás, programozás és karbantartás is. Érdemes tudni, hogy 20 °C fölött minden egyes plusz Celsius-fok hatszázalékos többletfogyasztást jelent. Ha jó hőszigetelésű a házunk, a hővisszanyerős szellőztetés is hasznos lehet.

– Mik lehetnek az árulkodó jelei annak, ha a fűtésünk gyengélkedik?

– Alapprobléma szokott lenni, hogy nincs meg a megfelelő víznyomás a fűtési rendszerben, emiatt nem fűtenek a radiátorok. Ellenőrizzük, hogy a rendszerben megvan-e a megfelelő vízmennyiség. Emellett csöpöghet, kotyoghat a fűtőtest. Gyakori probléma, hogy levegő kerül a fűtési rendszerbe, az áramlást ilyenkor többnyire a légbuborékok akadályozzák. Mindezek karbantartással megelőzhetők.

– Mi a teendőnk fűtési szezon előtt?

– Kérjünk egy karbantartást a megfelelő szakszerviztől. Ezt jobb lenne a nyári szezonban megcsinálni, mert a szezon kezdete előtt nagyon le vannak terhelve a szakemberek, nyáron precízebb munka végezhető. Ha a karbantartás elmarad, az üzembiztonságot kockáztatjuk. Kérjük meg a szakembert, hogy ne csak a gázkészüléket tartsa karban, hanem a fűtési rendszerre is vessen egy pillantást, illetve nyílt égésterű készülék esetén ellenőrizze, hogy a gépnek van-e megfelelő levegő-utánpótlása.

– A téli szabadságok idején mit csináljunk a fűtéssel? Teljes lekapcsolást javasol vagy minimálisan duruzsoljon?

– Teljes lekapcsolást semmiképp sem, 5-10 fokkal tartsuk a normál hő alatt. Annál kevesebb ne legyen, mert kihűlnek a falak, és a visszahűlés komoly energiaveszteséggel jár. A mai modern termosztátok egyébként tudnak szabadságprogramot. Érdemes ezt is beprogramozni síelés vagy karácsonyi rokonlátogatást előtt, amikor üresen hagynánk a lakást. n

Készüljünk fel okosan a fűtési szezonra!